Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 19. kedd (239. szám) - A használati minták oltalmára vonatkozó szabályozás módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
203 A javaslat továbbá félrevezető termékek topográfiájára vonatkozó oltalom kapcsán is megszünteti a büntetőjogi fenyegetettséget, tekintettel arra, hogy ennek az oltalmi formának a gya korlatban szinte teljes mértékben kiüresedett a jellege. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kepli Lajos képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget és a szót. Ahogy már többen elmondták előttem felszólaló képviselőtársaim a használati minták oltalmával kapcsolatban, ez egy gyorsan megszerezhető és költséghatékony iparjogvédelmi oltalmi forma, amely fontos szerepet tölt be a vállalkozásfejlesztésben és a gazdaságélénkí tésben. Ennek a törvénynek ezt a jelleget kellett volna meghagyni, véleményünk szerint egy pici túlszabályozással pontosan ezt a jellegét fogja elveszíteni az iparjogvédelmi oltalmi forma. Gyakorlatilag 90 százalékot meghaladó mértékben hazai bejelentők ve szik igénybe, és belföldi viszonylatban volt értelmezhető - ez is elhangzott itt már a korábbiakban , és egy olyan változtatást tartalmaz a szabályozás a technika állásával kapcsolatban, hogy a gyakorlatba vételnél a belföldi kitétel kiveszi belőle, tehát nem feltétel, hogy belföldi gyakorlatba vétel révén váljon bárki számára hozzáférhetővé, ezentúl már a külföldi gyakorlatba vétel sem akadálya ennek. A kormánynak az a célja, hogy a használati minták oltalmára vonatkozó anyagi jogi rendelkezéseket és az o ltalomképességi feltételeket pontosítsa, vagy meghatározza, mi minősül mintának vagy mi nem tartozik ide, illetve hogy a technika állása - ahogy az előbb is említettem - pontosan hogyan definiálható, magának az eljárásnak a pontosabb szabályozását, elvileg az áttekinthetőbbé tételét - a gyakorlatban majd kiderül, hogy valóban ezt fogjae eredményezni - és a szabadalmi törvénnyel való harmonizációt. Itt némi ellentmondás fedezhető fel abban, hogy el akarják érni azt, hogy ne egy kis szabadalomról legyen szó a használatimintaoltalom kapcsán, viszont mégis mindenben, szinte mindenben a szabadalmi törvényhez próbálják harmonizálni ezt a jogszabályt. Ennek a jogszabályharmonizációnak vannak előnyei és vannak hátrányai is. Gyakorlatilag, ha megnézzük magát a jog szabályt, talán az egyik legfontosabb különbség, hogy a használatimintaoltalom tárgyát kibővíti, és a kizárt újítások körét is természetesen a vegyi termékek és a keverékek esetében. Eddig ezt csak a jogalkalmazás, illetve a jogtudomány zárta ki, most már a törvény szövegébe is belekerül; hogy miért kellett, arra utal a szabadalmi hivatal oldalán lévő szakmai indoklás, amely szerint pontosan egy ellentétes irányú lobbi volt a gyógyszeripar részéről, amely szerint a használatimintaoltalmat szerették volna kiterjeszteni erre a területre is. Ehhez képest került bele végül a szabályozásba a vegyi termékek és a keverékek kizárása a használatimintaoltalom köréből. Gyakorlatilag, mint már említettem, a technika állásához kapcsolódóan a belföldi kitétel kikerült a gyakorlatba vételnél. Ez számunkra azért furcsa, mert ahogy említettem már, 90 százalékban hazai felhasználók vették igénybe az erre a használatimintaoltalomra vonatkozó szabályozást. De a szabadalomnál az újdonságnak nemzetközi szinten kell fennál lnia, míg a használatimintaoltalomnál eddig csak belföldön kellett, ezen most változtatna a jogszabály az előbb említett kitétellel, illetve a belföldi kitétel eltörlésével a jogszabályból. Amit még fontos megemlíteni, hogy a feltalálói minőség a szabadal omnál egészen más, ott a szakember szintjéhez mérik, a használatimintaoltalomnál pedig a mesterségben jártas személy mint terminus technicus van meghatározva a jogszabályban. A mesterségben járatos személy tudásához mért… - ez azonban nem vezethet ahhoz , hogy ledegradálják az ő személyét. Gyakorlatilag újonnan bekerül a jogszabályba az, hogy az oltalomban részesülő eljárást nem
