Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 19. kedd (239. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló, valamint A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló...
204 alapozhatja meg önmagában az a körülmény, hogy a technikai állást több forrás együttesen határozza meg, tehát hogy a technika ál lását részben vagy egészben idegen nyelvű források határozzák meg, ez még önmagában nem alapozza meg a feltalálói lépés meglétét. Ezekkel a pontosításokkal gyakorlatilag akár egyet is tudnánk érteni, ha valóban az lenne a cél, hogy az iparjogvédelmi eljárá sok során az innovációt fejlesszük, és minél inkább elősegítsük azt, hogy új megoldások szülessenek. Azonban, ha gyengítjük a használatimintaoltalmat mint intézményt, azzal nem biztos, hogy ezt a célt fogjuk elérni. Ha kiveszünk a használatimintaoltalom köréből több terméket, eljárást vagy csoportot, és megbonyolítjuk magát az eljárást vagy kicsit az adminisztrációt növeljük, ezzel nem feltétlenül segítjük elő az innováció bővülését, növekedését, hiszen ha úgy érzi valaki, hogy az őáltala felfedezett eljá rás nem védett eléggé a szellemi oltalom által, a polgári jogban a szellemi oltalmi jog által, akkor ő gyakorlatilag nem biztos, hogy érdekelt lesz abban, hogy az innovációba pénzt és energiát fektessen vagy különböző eljárások kifejlesztésére fordítsa az energiáját. (15.50) Ugyanez igaz a büntető törvénykönyvből való kivételére a használatimintaoltalomnak, hiszen eddig a Btk. szabályozta, ezentúl azonban erre nem lesz lehetőség, csak polgári per keretében kártérítési igény benyújtására, ami szintén, azt g ondolom, tovább gyengítheti ezt az intézményt. Összességében az álláspontunk az, hogy a jogszabály, maga az általános indokolásban megfogalmazott célok előremutatóak lennének, ám maga a törvény szövegszerű ismertetése során sokszor többször bukkanunk pont ezzel ellentétes hatásra vagy ellentétes eredményre vezető változtatásokra, módosításokra, ahogy ezt itt az előbbiekben felsoroltam. Ennek természetesen az ellentmondásait talán ki lehetne küszöbölni, azt gondolom, akár módosító indítványokkal; nyilvánvaló an, ha olyan indítványt, az Országgyűlés által is elfogadható indítványt terjesztünk be, akkor majd kérjük a későbbiekben ennek az Országgyűlés általi támogatását. Egyelőre, azt gondolom, a mi álláspontunk, a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciójának az álláspontja valahol a tartózkodás és az igen szavazat között mozog, a későbbiektől függően fogjuk majd az álláspontunkat véglegesíteni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel független képviselők nem vesznek részt a vitában, kétperces felszólalásra senki nem jelentkezett, képviselői felszólalásokra van most lehetőség, amennyiben erre igény mutatkozik a képviselőtársaim részéről. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vi tát lezárom. Megkérdezem az államtitkár urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Az államtitkár úr jelzi, hogy nem kíván reagálni most. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló, valamint A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint e gyes bírósági nemperes eljárásokról szóló, továbbá A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági
