Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 19. kedd (239. szám) - A használati minták oltalmára vonatkozó szabályozás módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
201 ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Józsa István képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A használati minták oltalmára vonatkozó szabályozás módosításáról szóló előterjesztés valóban egy igen alaposnak tűnő munka, és pláne, ha még valami, az olt almat illető anyagi kedvezmény is társulni fog hozzá, biztosan jó hatást fog gyakorolni a hazai szellemi tulajdon megvédésére, és azok a szerény számok, amelyeket az elmúlt három évről államtitkár úr ismertetett, a későbbiekben, hasonlóan a magyar szellemi tulajdon gyarapodásához, növekedni fognak. A használati minták oltalma a találmányoknál egyszerűbb műszaki fejlesztéseknek a szabadalmakhoz képest lényegesen gyorsabban megszerezhető és költséghatékony iparjogvédelmi oltalmi formája. A fideszes képviselő úr által már említett kormányrendelet, amit szeretnek elnevezni és Jedliktervnek mondanak… - tévedés ne essék, Jedlik Ányos iránt én is rendkívül nagy tiszteletet érzek, de hogy az ő nevével illetnek egy ilyen dolgot, az már nem biztos, hogy annyira támog atható. Mindenesetre ez a kormányhatározat egy használható programot dolgozott ki, és ennek keretében előirányozták a használatimintaoltalmi rendszer továbbfejlesztését is és az ügyfelek igényeihez igazodó finomítását. A jelen javaslat a célkitűzések meg valósításának szolgálatában pontosítja az oltalomképesség feltételeit, hogy mi minősülhet egyáltalán mintának, mi tartozik ebbe a körbe a technika mai állásához viszonyítva. Lényegesen áttekinthetőbbé teszi, a jogintézmény sajátosságaihoz igazítja az eljár ási szabályokat, ami nagyon fontos, mert nem sokat ér egy oltalom, ha kezelhetetlen az eljárási szabályrendje. A használatimintatörvény fogalomrendszerét a szellemi tulajdon fogalomköréhez is igazítja. A birtoklási keresetek visszaélésszerű alkalmazását v isszaszorító rendelkezéseket vezet be, többek között megszünteti a használati minták birtoklásának büntetőjogi fenyegetettségét. Oltalmazhatósági vélemény, intézmények bevezetését is tartalmazza. Ezt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala újdonságkutatás ere dményeként adja ki a törvény hatálybalépését követően. Ahogy említettem, és az előterjesztői expozéban is szerepelt, itt most egy társadalmi egyeztetést követően került, nagyon helyesen, előterjesztésre ez a törvényjavaslat. Ezt az előterjesztést, illetve ennek a tervezetét már március 10én közzétette az Igazságügyi Minisztérium, és az indoklás szerint a szabályozás kialakítását egy elég alapos kérdőíves felmérés előzte meg. Meglehetősen furcsa ugyanakkor a javaslat 21. §ának azon rendelkezése, itt azért a hatalommánia azért előjön, miszerint a mintaoltalom szerinti eljárásban is vizsgálhatja a bíróság a mintaoltalom érvényességét - ez eddig jó , azonban csak a felekre kiterjedő hatással. Tehát ha valaki bejelent egy problémát, akkor a két fél viszonyát megvizsgálhatja a bíróság, és dönthet valakinek a javára. Mindenkire kiterjedő hatállyal, azaz a mintaoltalom megerősítéséről vagy megszüntetéséről továbbra is kizárólag a szellemi termékek nemzeti hivatala dönthet a jelen törvény alapján is. Ezzel a közig azgatás és az igazságszolgáltatás a jogállami, vagy mondjuk úgy, angolszász gyakorlatban szokásos viszonyát, nevezetesen, hogy a bíróság ítélete kötelezi a közigazgatási szerveket is bizonyos gyakorlat követésére, ez a javaslat áttöri. Tehát leszűkíti a bí róság döntését arra az egy esetre, amit ő ott két peres fél viszonyában megítél. Ugyanis kétséget nem hagy az előterjesztés afelől, hogy a szellemi termékek nemzeti hivatala a bírói döntésre tekintet nélkül megteheti, tehát esetenként meg is fogja ítélni a mintaoltalom érvényességét. Véleményünk szerint ez nem helyes. Az előterjesztés ugyanis maga szögezi le az indoklásában, hogy a bitorlási kereset elutasítása nem jelenti azt, hogy a bíróság ítélete alapján a mintaoltalmat a szellemi termékek nemzeti hivat alának automatikusan minden további eljárás és vizsgálat nélkül törölnie kellene a lajstromból.
