Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 15. szerda (258. szám) - Egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1986 gyakorlati kö rnyezet megismertetésére, illetve a tanulók számára zökkenőmentesebbé teheti a munkahelyen zajló gyakorlati képzésbe történő beilleszkedést. (14.40) További, már a tényleges gyakorlati képzés kereteinek szélesítését szolgáló célzó rendelkezés: a tanulószer ződéskötés lehetőségének kiterjesztése a szakgimnázium 1112. évfolyamán tanuló diákokra. A duális gyakorlati képzést szervezők lehetséges körének szélesítését célozza a tanulószerződés kötésére jogosult - fentiekben már hivatkozott - egyéb szervezetek kö rének kibővítése a honvédelem, valamint a szociális és a pedagógiai ágazatok esetén. Az e területeken tevékenykedők speciális feltételrendszere miatt korlátozott a bevonható gazdálkodó szervezetek köre, ezért indokolt a lehetőségek ilyen irányú bővítése. S zintén a gyakorlati képzésbe bekapcsolódók lehetséges körének kiterjesztését segíti elő az előzőnél lényegesen szélesebb gazdálkodói, vállalati kört érintő azon javaslat, amely bővítheti azon mesteremberek számát, akik tudását érdemes lenne a gyakorlati sz akképzésbe bevonni. Ezért, a gazdálkodó szervezeteknél a tanulók képzésével foglalkozó szakemberek számára bevezetésre kerül egy újfajta képzés. Ez a célzottan a gyakorlati képzéshez kapcsolódó pedagógiai, szociálpszichológiai és kommunikációs ismereteket tartalmazó képzés a mestervizsgával nem rendelkező szakemberek számára teszi lehetővé a bekapcsolódást a tanulók képzésébe. Tisztelt Országgyűlés! Az eddigi tapasztalataink alapján úgy véljük, hogy szorosabb együttműködést kell kiépíteni az állami és a nem állami fenntartójú szakképző iskolák között, hogy a rendelkezésre álló képzési kapacitások felhasználása hatékonyabban, átfedések nélkül valósulhasson meg, a gazdaság igényeinek minél teljesebb kiszolgálása érdekében. Az elmúlt időszakban nyilvánvalóvá vá lt, hogy a meglévő rendszer módosítása, megújítása szükséges, mert bár a gazdasági igények szoros követését lehetővé teszi, a szakképző iskolák számára nehezíti a tervezést, a hosszabb távú képzési stratégiák kialakítását, az alapképzés rendszerének megerő sítését. Ennek érdekében megújul a nem állami szakképzési kapacitások állami feladatellátásba való bevonását segítő szakképzési megállapodások rendszere. A változás a korábbi struktúrához képest az, hogy a nem állami fenntartókkal a szakképzési megállapodá sokat a továbbiakban a szakképzés rendszerének központi irányítója, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter köti, így országos szinten egyenletesebben, átfogóan és hosszabb távra tervezhető módon biztosítható a szakképzési kapacitások elosztá sa, összehangolása. Az elmúlt időszakban a különböző szakmai fórumokon, tárgyalásokon megjelenő munkáltatói elvárások sokszínűsége, intenzitása és dinamizmusa, a gazdasági, technológiai változások üteme, az „Ipar 4.0” folyamatok megjelenése szükségessé tes zi, hogy a gazdaság szereplői, a képzési rendszerek megrendelői az eddigieknél is közvetlenebbül és folyamatos jelenléttel kapcsolódhassanak be a szakképzés szabályozási rendszerébe. Ezen igények érvényesülését célozzák a törvényjavaslat ágazati készségtan ácsok megalakulását és működésük kereteinek meghatározását tartalmazó rendelkezései. A nemzetközi példák alapján ilyen készségtanácsok már több európai államban működnek, jellemzően a munkaadói szervezetek irányításával. Ez a kezdeményezés így már összeuró pai szinten is megjelent. A már működő ágazati készségtanácsok tevékenységükkel jellemzően az adott ágazat jövőbeni készségszükségleteinek megértését, analizálását és annak megfelelő lépések megtételét célozzák. Feladataik között hangsúlyosan jelenik meg e gy adott ágazatban a készségek hiányának csökkentése, ezáltal a termelékenység javítása, az ágazaton belül a munkaerőben rejlő készségek erősítése. Ezen túlmenően támogatást nyújtanak a munkaadóknak azért, hogy tanulószerződéses sztenderdeket fejlesszenek, menedzseljenek, és szerepet játsszanak a képzési kínálat javítása, nemzeti foglalkozási szabványok fejlesztése, a tanulószerződéses keretek, rendszerek jóváhagyása területén is.
