Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 15. szerda (258. szám) - Egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1987 Új lehetőség lesz, hogy a szakképzési tartalmak megújítása során a gazdaság i gényeinek megfelelő kompetenciák fejlesztése valóban beépüljön és valóban beépüljenek a képzésbe. Tisztelt Ház! Átlépve a szakmai képzések másik szektorába, a felnőttképzés területére elmondhatom, hogy a négy évvel ezelőtt, 2013. szeptember 1jén hatályba lépett új felnőttképzési törvény és végrehajtási rendeletei teljesen új alapokra helyezték az iskolarendszeren kívüli képzések szabályozását. Mindezen, már az előző kormányzati ciklusban hatályba lépett intézkedések arra irányultak, hogy a felnőttképzésben részt vevők magasabb színvonalú és a munkaerőpiac igényeihez jobban igazodó tudást szerezzenek. 2015 folyamán megtörtént a szabályozás első finomhangolása is, amelynek köszönhetően az új rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket: működőképes, és egyre jobban teljesít. Az engedéllyel rendelkező képző intézmények és képzési programjaiknak száma az elmúlt években folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, jelenleg már több mint 1500 engedéllyel rendelkező felnőttképzési intézménynek közel 24 ezer érvényes ké pzési programja szerepel a hatósági nyilvántartásban. A felnőttképzések szakmai tartalma ténylegesen a gazdaság igényeit tükrözi. Adott képzésben megszerzett bizonyítvány egyenértékűvé vált az iskolai rendszerben szerzett szakképesítésével, növekedett a tá mogatott képzések munkaerőpiaci eredményessége, a felnőttképzésben szakmai végzettséget szerzettek elhelyezkedési aránya. Amint az önök számára is ismeretes, a magyar gazdaság 2013 második felétől tartós növekedési pályára állt, folyamatosan nő a foglalkoz tatás a piaci szférában. Folyamatosan élénkül a szakképzett, széles körű és naprakész ismeretekkel rendelkező munkaerő iránti kereslet, amely egyre nehezebben teljesíthető kihívások elé állítja a munkaadókat. Tehát okvetlenül szükséges, hogy a potenciálisa n mozgósítható munkaerő a piaci igényeknek megfelelően képzetté váljon. A vállalatok és a munkáltatók érdeke ugyanis az, hogy munkavállalóik képzése minél rövidebb idő alatt és rugalmasabban valósuljon meg, és célzottan, adott szakmai tevékenység végzésére alkalmassá tévő naprakész tudást szerezzenek, amelynek egyik meghatározó eszköze a munkaerő át- és továbbképzése. Ennek érdekében kiemelkedően fontos feladatunk a munkaerőhiány szabályozási eszközökkel történő kezelése, valamint e célhoz kapcsolódóan a fe lnőttképzés rugalmasságának növelése és annak kínálatvezérelt jellegéből keresletvezérelt orientáltságúvá történő átállításának elősegítése. Ezért figyelembe véve a vállalatok és a munkaerőpiac igényeit fontos, hogy a vállalati igényekre a lehető legrövide bb idő alatt és a legrugalmasabban reagáló képzési kínálat kerülhessen kialakításra. Mindezen célok elérése érdekében a törvényjavaslat felnőttképzési szabályozást érintő tervezett módosításai azokat a lényeges intézkedéseket tartalmazzák, amelyeknek köszö nhetően lehetővé válik a nagyvállalatok beszállítóinak támogatott képzése engedély nélküli és lényegesen kevesebb adminisztrációt jelentő, úgynevezett belső képzésként történő megvalósításával, így a törvényi szabályrendszer korábbinál kevesebb elemének el őírásai mentén, kevesebb adminisztrációval lesznek végezhetők a jövőben. Továbbá a javaslat értelmében a betanító jellegű képzések egyszerűbben lesznek megvalósíthatók, mivel az egyéb képzés fogalmának oldásával lehetővé válik a bármilyen szakmai, illetőle g nyelvi tartalmú és célú, de harminc órát meg nem haladó időtartamú képzések egyszerűbb, adminisztratív kötelezettségektől mentesebb, valamint a képzési célhoz és igényekhez a jelenleginél jobban illeszkedő megvalósítása, és legfőképpen lehetővé válik eze n képzések állami támogatása. Megvalósul az államilag elismert és támogatott egyéb szakmai képzések további egymáshoz közelítése azáltal, hogy az OKJs képzéseken kívüli egyéb szakmai képzések esetében elérhetővé válik egyéb szakmai képzések útján akár áll amilag elismert szakképesítések szerzése vagy a szakképesítés egy részének, moduljának elsajátítása igazolt módon. Jelen törvényjavaslat egyúttal a felnőttképzési intézmények számára is tartalmaz méltányos intézkedést, amelynek elfogadásával a súlyosabb jo gszabálysértési esetekben a hatóságnak nagyobb mérlegelési lehetősége lesz a bírságolás tekintetében. A felnőttképzési szabályozás ismertetettek szerinti változtatása elősegítheti továbbá az
