Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 15. szerda (258. szám) - Egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1985 tanulók terheit oly módon, hogy ne egy időben kelljen számot adni az érettségi vizsga, valamint az OKJvizsga vizsgakövetelményeiről. A változás a szakgimnáziumban segítséget nyújthat további alternatív, az adott ágazathoz igazodó tanulási utak kialakítására, a tanulók tanulmányaival összefüggő döntéseknek a képzés későbbi szakaszára történő áttevődésére is. A versenyképes gazdaság megteremtésében a szakképzést és a nemzetgazdaságot közös érdekek vezérlik, és egymásra utaltságuk fe ltételezi a kölcsönös felelősségen alapuló feladatmegosztást is. A két terület metszete, találkozási pontja a valós vállalati körülmények között folyó gyakorlati képzés. A hatékony együttműködés lehetőségét tehát a duális képzési struktúra teremti meg. A d uális szakképzési formában részt vevő gazdálkodó szervezetek és a tanulók számának a növeléséhez, a közép- és felsőfokú oktatásban működő duális képzési rendszer megerősítéséhez feltétlenül szükséges a gyakorlati képzés finanszírozási feltételeinek folyama tos javítása is. A korábbi támogatásokra irányuló intézkedések révén a gazdálkodó szervezetek akár 1,2 millió forint/tanuló/tanévet meghaladó összeget, akár a szakképzési hozzájárulási kötelezettség csökkentése vagy visszaigénylése formájában fordíthatnak a gyakorlati képzésre, amely ösztönzi és ösztönözheti a gyakorlati képzésbe bekapcsolódást. Ezen túlmenően egyre több vállalat ismeri fel, hogy a tanuló szakképesítés megszerzését követő továbbfoglalkoztatása esetén a vállalat mentesül a kiválasztás és bet anítás költségei alól, hiszen a nála képzésben részt vevők alaposan megismerik a vállalatot és a munkafolyamatokat, így a gazdálkodó szervezetek sok esetben már a képzési időszak végére kiválaszthatják leendő munkatársaikat. Mindezek mellett a gyakorlatori entált duális képzés alapját jelentő vállalati képzés finanszírozásának mértéke alapvetően befolyásolja a képzési hajlandóságot is. Minél jobban követi a támogatás a valós költségszintet és a befektetett erőforrásokat, annál inkább ösztönzi a vállalatok be kapcsolódását a duális képzésbe. Ezért a jelen törvényjavaslatban szereplő módosítások tovább bővítik a kis- és középvállalkozások számára a szakképzési hozzájárulás rendszerében elérhető kedvezmények körét. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejles ztésének támogatásáról szóló törvény 2015. évben végrehajtott módosításával a tanulószerződés kötésére jogosult úgynevezett egyéb szervezetek - például alapítványok, költségvetési szervként működő intézmények, közintézetek - bevonásra kerültek a hozzájárul ásra kötelezettek körébe. Ennek köszönhetően ezen alanyi kör tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén érvényesíthette a szakképzési hozzájárulási rendszer által biztosított kedvezményeket már azon szakképesítések megszerzésére irányuló k épzések tekintetében is, amelyek elsősorban nem a gazdasági és munkaerőpiaci, hanem társadalmi szempontok alapján jelentősek, például a honvédelmi, rendészeti, egészségügyi ágazatba tartozó szakmák. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjava slat módosításai ezen egyéb szervezetek számára tovább bővítik a szakképzési hozzájárulási rendszerben általuk igénybe vehető kedvezmények körét azáltal, hogy a tanulószerződés mellett az együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés ese tén is elszámolhatóvá, illetve visszaigényelhetővé válik a gyakorlati képzés költsége a szakképzési hozzájárulás terhére. A módosítás egyúttal elősegíti, hogy a középfokú oktatásban az összefüggő nyári gyakorlat idejére könnyebben biztosítható legyen a tan ulók gyakorlati képzése. Ezt látva érthető, hogy a demográfiai folyamatok miatt fokozatosan csökkenő tanulólétszám ellenére a duális képzés lényegét jelentő, gazdálkodó szervezetnél folyó tanulószerződéses gyakorlati képzésben évek óta 50 ezer feletti és e nyhén növekvő számú tanuló vesz részt, és a gazdálkodó szervezetek is folyamatosan keresik a lehetőségeket a tanulókkal történő kapcsolatfelvétel szélesítésére. Ezen igényeket felismerve tartalmazza a törvényjavaslat a tanuló és a gazdálkodó szervezet közö tti, a tényleges gyakorlati képzés időszakát megelőző kapcsolatfelvételnek, a tanulóelőszerződés kötésének a lehetőségét is. Ez alkalmat ad a vállalatok számára a tanulókkal a tényleges szakképzési szakaszt megelőző megismerkedésre, a leendő
