Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 15. szerda (258. szám) - Az állami vagyonnal és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1970 képzelhető el, hogy ez a kifosztott munkaerőtömeg, amely Magyarországon van, évtizedeken keresztül ezeknek a multicégeknek a sikeres, jól képzett, elégedett, boldog bedolgozója legyen, és ez nem is lehet c él. Nyilvánvaló módon a magyar prosperitás lehet a cél. Na, pont a magyar prosperitással ellenkező irányba ható tünetek jönnek ki ebből a törvényjavaslatból, mert amikor azt látjuk, hogy a Nemzeti Eszközkezelő tekintetében újabb változtatásokat foganatosít ana a kormány, fogalmaz meg ilyen változtatási szándékokat, pontosan egy válságcirkulációt kíván továbbvinni, ahelyett, hogy megoldaná ezt, meg is mondom, hogyan. Mondjuk, elérné azt, hogy a Nemzeti Eszközkezelő tekintetében - tisztességes költségvetési tá mogatás mellett - ne tudja a kereskedelmi bank nagyonnagyon sok esetben megakadályozni azt, hogy az érintett károsult lakását átvegye az eszközkezelő, ahelyett elindul abba az irányba, hogy kinyit egy újabb kaput a károsultak amúgy is elvett lakásának az elidegenítése előtt, tehát az előtt, hogy a későbbiekben majd dobra verjék ezt az ingatlan vagyont, és még a jelenlegi bérlői jogviszonyhoz képest is kiszolgáltatottabb helyzetbe kerüljön az érintett családok egy része. Elmondhatjuk tehát, hogy miközben az eszközkezelő, bár megoldásnak nem tekintem azt, hogy emberektől elveszik az ingatlanához fűződő tulajdonjogát, aztán bérlőként határozatlan ideig visszabérelhetik mindezt, de ez is átmenetileg levegőt nyújthatna még több magyar ember számára. Hozzánk szám talan olyan megkeresés, észrevétel érkezik, amely egyértelműen kiemeli, hogy az érintett károsult csatlakozna, az eszközkezelő szerződést kötne vele, de a bank egy páros egyenes lábas becsúszással tulajdonképpen megakadályozza ezt a folyamatot. Ez ellen pe dig jogorvoslati lehetőség tisztességes mederben jelen pillanatban nincsen. Ez a kormányzat elmulasztotta a fellebbezés lehetőségét kidolgozni, jogszabályba foglalni ebben az esetben. Tehát akinél az eszközkezelő tekintetében a kereskedelmi bank azt mondja , hogy nem segíthetnek a károsultakon, azon nem is segítenek, tehát a kereskedelmi bank szava erősebb Magyarország Kormányának szavánál jelen pillanatban, ami fenntarthatatlan. A kormányzat pedig most hova jutott? Oda, hogy észlelte, hogy lejárnak a vissza vásárlási határidők az eszközkezelős konstrukció tekintetében. Itt egy hatéves ablakperiódust határoztak meg. Az volt a kormányzat előfeltevése, hogy ezalatt majd a károsultak egy részének fizetőképessége helyreáll, tudják rendezni a vagyoni viszonyaikat, tehát vissza tudják vásárolni nyomott áron a saját ingatlanukat. Itt a nyomott ár is viszonylagos, hiszen Magyarország is nyomott áron jutott ehhez az ingatlantömeghez, hiszen a kereskedelmi bankok sok esetben boldogok voltak, ha az általuk indokolatlanul követelt pénztömeg, mondjuk, 30 százalékához hozzájutottak, de el kell hogy mondjuk, ezen 6 év alatt tömegesen nem állt helyre a fizetőképessége senkinek. Tehát ezek a szerencsétlen, kisemmizett emberek jellemzően és rendszerszinten nem tudják visszavásáro lni a saját ingatlanukat. Amúgy is értelmetlen, hogy 6 éves ablak szerepel. Tehát miért pont 6 évig áll fenn az a lehetőség, hogy valaki visszaszerezze azt, ami az övé, és amit máig vitatott körülmények között vettek el tőle? Jelen esetben, ha megoldatlan ez a probléma, a kormánytól minimum elvárható lenne az, hogy ezt a 6 évet kitolja legalább 1014re, legalább esélyt teremtve egy következő kabinet számára, hogy megoldja ezt a problémát, vagy segítsen ezeknek az embereknek, hogy vissza tudjanak térni az e redeti élethelyzetükbe. Ugyanakkor nem ez jelentkezik. A kormány most két jelenséggel szembesült. Az egyik, hogy elkezdenek ezek a hatéves ablakperiódusok lejárni, a károsultak pedig nem tudják visszavásárolni az ingatlanukat. A másik oldalról pedig a korm ány azzal is szembesült, hogy elképesztően drága ennek az ingatlantömegnek a fenntartása, hiszen itt a tulajdonos már nem az, aki most már a bérlő, nem a magyar károsult, a magyar állampolgár a tulajdonos. Márpedig a meghibásodott műszaki egységek cseréje, adott esetben egy nyílászárócsere is lehet, és sok esetben bizony a tulajdonos feladata. Tehát a magyar államra ró ez egyre nagyobb fenntartási költségeket. Nyilván ezért is örülnek sok esetben, ha a kereskedelmi bank elkaszálja az eszközkezelővel való sz erződés lehetőségét, hiszen a fenntartási költségek volumene ezáltal nem növekszik tovább.
