Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 19. kedd (239. szám) - A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
194 ELNÖK : Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Staudt Gábornak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszön öm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Itt két téma a parlament plénuma előtt egy kicsit összecsúszott. Van ez a jelenlegi javaslat, amely előttünk fekszik, ez valóban az uniós rendelet átültetése, illetve a magyar jogrendszer megfelelő módosítása az uniós ren delet alkalmazásához, hiszen ez közvetlenül hatályosul, tehát az átültetést értsék így, hogy a jogrendszer kialakítása. Nyilván erről lehet mondani véleményt, illetve a felszámolási és csődeljárásokról úgy általában, bár ez kevésbé tárgya a jelenlegi, előt tünk fekvő javaslatnak. Azért annyit elmondanék, hogy amit az Európai Unióban kitűztek célként, és ebben az új rendeletben megfogalmaznak, az természetesen támogatható, hiszen ahogy a határok átjárhatóvá váltak, és a cégek is egyrészt a szolgáltatásaikat á tjárható módon tudják egyik országból a másikba vinni, bizonyos esetben a székhelyüket is; bár ebbe nem mennék bele, mert hogy egy cég mely joghatóság alá tartozik, ebben komoly jogi viták vannak, tehát hogy mikor tud egy másik ország joghatósága alá tarto zni. A lényeg az, hogy a cégek is mint jogi személyek is tudják gyakorolni bizonyos korlátozásokkal a szabad mozgás jogát, és ennélfogva nyilvánvalóan a visszaélések is felerősödnek, így bizonyos vagyonoknak egy felszámolási vagy csődeljárással érintett cé gnél akár a kimentésére vagy egy másik országban lévő hitelezőknek a kedvezőbb helyzetbe hozására ezek a szabályok, illetve az uniós országok közti szabálykülönbségek lehetővé tették ezeknek a kiskapuknak is a kijátszását, és természetes módon nem árt, ha ezek bezárásra kerülnek, illetve az Unió erre törekszik. Ez messzemenően támogatható, főleg, hogy általában a magánszemély ügyfelek, kis- és középvállalkozások azok, amelyek a leginkább megszenvedik ezeket a szabályokat, mármint a kiskapuk kihasználását, l évén, hogy ők nem fognak tudni majd érdeket érvényesíteni, vagy sokkal nehezebben, és sokkal költségesebben tudnak érdeket érvényesíteni egy másik tagországban, az igényüket egy másik EUs tagországban bejelenteni. Természetes módon sokszor az anyagi és jo gi nehézségek alapján egészen egyszerűen nem tudják, még hogyha elméletben a jogi lehetőség adott is lenne rá, nem lesz megfelelő fizetőképes, majdnem azt mondtam, hogy kereslet, de kis- és középvállalkozási háttér ahhoz, hogy ezt megtegyék. Való igaz az i s, hogy a fizetésképtelenséggel kapcsolatos eljárások, illetve az ítéletek elismerése is sokszor gondot okozott, párhuzamos eljárások alakultak ki több uniós tagországban, és a székhelyáthelyezés intézménye szintén egy olyan eklatáns példája volt a visszaé lésnek, amit egy adott országon belül is megpróbálnak a bajba jutott cégek és csalárd vezetőik kihasználni. Egyébként az Országgyűlés előtt erre is némely részleges törvénymódosítás kitért az elmúlt években. (15.00) Gyakorlat volt, hogy ha valaki csődbe me nt, felszámolás alá került vagy az adóhatóság megpróbált rajta valamit érvényesíteni, akkor áthelyezve a székhelyét egy másik megyébe, Magyarországon belül is el tudta húzni az eljárást, és aki időt nyer, az életet nyer - tartja a mondás , és ennélfogva a székhely áthelyezése, az iratok átküldése, az iratok ideoda küldözgetése bizonyos esetekben azt eredményezte, hogy a csalók időt nyertek, és adott esetben megúszhatták az elkövetett bűncselekményeket vagy visszaéléseket. Az Unióban a különböző jogrendsze rek alkalmazhatósága okán ez még könnyebb és valósabb veszélyt jelentett. Ezért én magam üdvözöltem, amikor azt olvastam, hogy a bíróságoknak a jövőben gondosan mérlegelniük kell, hogy a székhelyáthelyezés egy csődeljárás esetén például nem azért történte , hogy enyhébb szabályok alá kerüljenek, s kiküszöbölhető és megállapítható lesz a korábbi székhely mint a valódi székhely helye és az ottani hatóságok illetékessége.
