Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 19. kedd (239. szám) - A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
195 (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) 2019 nyaráig kell várni arra, hogy az elektronikus nyilvántartások között az Unió országaiban megteremtődjék a kapcsolat, tehát az gyakorlatilag még két év, amíg ez megteremtődik. Nem tudom, hogy milyen olyan informatikai problémák vannak, amik alapján err e két évet kell szánni, de ezt nyilvánvalóan - gondolom én, bár lehet, hogy túl optimista vagyok - mérlegelték az Unióban, amikor ezt a rendeletet meghozták, de azért lehet, hogy ezt fel lehetett volna gyorsítani. Azok a szabályok, amelyek ezekre a módosít ásokra vonatkoznak itt előttünk, nekem így elsőre támogathatónak tűnnek, bár a módosító javaslatokat természetesen még nem ismerjük. A végén azért annyit el kell mondjak, hogy azok az aggályok, amelyek az MSZP részéről elhangzottak, élő aggályok a felszámo lási és csődeljárási törvénnyel kapcsolatosan. De hozzátenném, hogy ezek nem most születtek, hanem 1990 után egy olyan kaotikus, vadkeleti helyzet alakult ki a csődeljárások, de főleg a felszámolások piacán, amely odavezetett, hogy nemcsak az állami cégeke t rabolták szét gyakran a felszámolási eljárásban, és sokszor a csókosoknak szolgáltatva a vagyontárgyakat gyakorlatilag sikerült lenullázni az állami cégeket, és a hitelezőknek valódi, érdemi javakat nem hagyni - ’90 után ez gyakorlat volt , és utána már nemcsak az állami cégekkel játszották el ezt, hanem olyan piaci szereplőkkel, olyan piaci cégekkel is, amelyeknek egyébként nem állami hátterük volt, ezeket meg lehetett játszani. A felszámolómaffia - ezt csak így emlegették - gyakorlatilag a kilencvenes években élte fénykorát, de a kétezres években sem beszélhetünk nagy visszaesésről. Sajnos ez kormányokon átívelő gyakorlat volt, a Fidesz- és az MSZPkormányok egyaránt nem tudtak vagy nem akartak ezzel semmit tenni. Most annyi változott, hogy a felszámoló i piacot az új törvények és a felszámolói névjegyzékek alapján Fideszközeli cégeknek szolgáltatták ki javarészben, de korábban a kilencvenes évek vadkeleti állapotára viszont az utalt, hogy akkor meg inkább az MSZPhez köthető cégek voltak nyeregben. Sajno s ez is egy olyan terület, ahol a két, kormányzati pozíciót felváltva betöltő nagy pártnak sikerült a magyar állami és utána sok esetben a magáncégvagyont szétlopni, és ezáltal a Magyarországról kimenekített vagyon volumenét így közösen kormányzati cikluso król kormányzati ciklusokra növelni. Nem akarok itt külön neveket mondani, de az MSZP vezető tisztségviselői, sőt még az egyik általa jelölt és megválasztott miniszterelnök is szóba került ilyen ügyletek során, de természetesen - sajnos természetesen - az elszámoltatás sajnos nem ért el odáig, hogy ezeket az ügyleteket megfelelő módon feltárta volna akár a Fidesz 2010 után, és gyakorlatilag csak azt láthattuk, hogy hitelezőknek, akik magánszemélyek, illetve kisvállalkozások, akiknek bent maradt a pénzük, ne megyszer az öngyilkosságukról jöttek a hírek. Így működött a felszámolói piac, ami csak részben csillapodott, bár nyilvánvalóan már nem a kilencvenes évekbeli állapotok uralkodnak, hála a Jóistennek, de azért teendő még lenne a területen. Azt mindenképp sz eretném elmondani, attól függetlenül, hogy ez a javaslat támogatható, és az uniós rendelet előremutató, mégsem ártana, ha akár a minisztérium is újra nekiülne a felszámolási eljárás szabályainak az áttekintéséhez, és az esetleges maradék kiskapukat is bezá rnák, mert ez egy olyan dicstelen foltja az 1990 utáni magyar történelemnek, amiről, ha végre egyszer egy olyan kormánya lesz Magyarországnak, amelyik részletes feltárást készít, akkor meg fogjuk látni, hogy milyen volumenben sikerült a nemzeti vagyont és a magyar magánszemélyek vagyonát kilapátolni, illetve átcsoportosítani - ha nagyon szépen akarok fogalmazni - egyéb más magánszemélyek tulajdonába, illetve offshore irányokba, amit nem lett volna szabad megengedni, és ha adott esetben még el is évültek eze k a bűncselekmények, akkor is legalább az a minimum, hogy a felelősökről és az ebben részt vevő személyekről tudjunk, pláne ha utána egyébként politikai vagy közéleti pályára léptek, és leginkább, ha még mindig ott vannak, akkor viszont el kell őket távolí tani.
