Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 14. kedd (257. szám) - Az agrárium versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GYŐRFFY BALÁZS
1844 bérvadászat fogalmát, kimondva, hogy írásban, ellenérték megjelölésével ke ll arról megállapodni, egyúttal kiterjeszti a bérvadászat lehetőségét a vadásztársaságok számára is. Ezekkel a bérvadászat lényegi eleme a gyakorlattal megegyezően egyébként törvényi szinten is rögzítésre kerülne. Az elmúlt években jelentősen megnövekedett vadkár csökkentése érdekében szükséges a vadászat intenzitását is növelni, időtartamát kiterjeszteni. Ehhez biztosítaná a lehetőséget az éjjellátó keresőtávcső használata. Hangsúlyozom, keresőtávcső, tehát nem céltávcsőről beszélünk; azzal, hogy felismerj ék az elejtendő vadat, könnyebben felismerjék. Ez egyúttal egyébként a biztonságot növelő módosítás is egyben. A tervezet kiterjesztené a tájegységi fővadász feladatköreit is, kimondva, hogy a vadászatra jogosultak vadgazdálkodási üzemtervének elkészítéséb en közre kell működniük. Ezáltal a vadászatra jogosultak hiteles forrásból juthatnak majd pontos információhoz, a vadgazdálkodási tájegységi tervek adatai, előírásai alapján készítik el majd a vadgazdálkodók számára a vadgazdálkodási üzemtervet. A jelenleg i szabályozás értelmében főszabály szerint 2017. február 28án lejártak a vadgazdálkodók üzemtervei, ami alapján a vadgazdálkodást folytatták. Számos esetben azonban ennek megújítására nem került sor. A módosítás ezen érintettek számára biztosítana lehetős éget azzal, hogy 2037. február 28ig a törvényi szabályok betartásával, változatlan területen folytathassák vadgazdálkodási tevékenységüket. Emellett javításra, pontosításra kerültek szóismétlések, kifejezések is. A következő a termőföld védelméről szóló t örvény módosítása. A javaslat egyrészt a kis teljesítményű erőművek definícióját pontosítja jelen törvény vonatkozásában, kimondva, hogy az fél megawattnál kisebb teljesítőképességű és hogy a napenergiát felhasználva állít elő villamos energiát. Ezzel a mó dosítással a megújuló energia előállítását tudjuk tovább támogatni. A javaslat ezzel összefüggésben kimondja, hogy az átlagosnál gyengébb minőségű földeken ilyen erőművek telepítéséhez nem kell talajvédelmi vizsgálatot lefolytatni. Ez egyébként szakmailag azzal is indokolható, hogy az erőművek, naperőművek létesítésekor a termőtalajt érintő érdemi beavatkozásra egyébként nem is kerül sor. A termőföld közös kincsünk, amelynek megóvása mindannyiunk feladata. Indokolatlannak tartjuk azonban, hogy az ingatlanüg yi hatóság engedélyéhez kössük a területek művelés alóli kivonását abban az esetben, ha azt mezőgazdasági célú tereprendezés vagy öntözési létesítmények céljára hasznosítjuk. Ez a gazdálkodók számára jelentős többletterhet eredményez, ráadásul visszatartja őket számos hasznos termelő beruházás megvalósításától. Ebből kifolyólag a javaslat értelmében az öntözési célú létesítmények létesítése és üzemeltetése esetén mentesülnek az érintettek az engedélyezés alól. Egyúttal az Agrárgazdasági Kamara által ’18. má jus 1jére kiépítendő országos jégkármérséklő rendszer kiépítéséhez igénybe vett, megközelítőleg 2 négyzetméteres területek mentesítése sem lenne engedélyhez kötött a tervezet alapján. A jégkármérséklő rendszer működéséhez országosan mintegy 850 új talajge nerátort fogunk kihelyezni 2018 elején. Ezen eszközökkel csak az agráriumban 50 milliárd forint termelési értéket fogunk megmenteni évente, emellett természetesen a rendszer ugyanúgy fogja védeni az üzemeket, házakat, autókat is, így a teljes nemzetgazdasá gi haszna még ennél az értéknél is jóval jelentősebb. Mindez a magyar gazdálkodóknak egy pluszforintjába nem fog kerülni, így ezen a területen is javasoljuk a szabályok egyszerűsítését. A fentiek mellett a földvédelmijárulékfizetési kötelezettség is megszű nne fenti tevékenységek esetén a bürokráciacsökkentés jegyében. A módosítás egyúttal orvosolja azt is, hogy a jogszabálysértő magatartások tekintetében a korábbi szabályok esetén nem volt elévülési idő. E rendelkezés egyrészt megnöveli az eljáró hatóságok felelősségét az ellenőrzési tevékenységük gyakorlása során, másrészről a jogbiztonságot is erősíti. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
