Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 14. kedd (257. szám) - Az agrárium versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GYŐRFFY BALÁZS
1843 Az agrárium versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája Most soron következik az agrárium versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvén yjavaslat általános vitája a lezárásig. A Győrffy Balázs és Font Sándor fideszes képviselőtársaink által benyújtott előterjesztés T/18099. számon a Ház informatikai hálózatán elérhető. Elsőként megadom a szót Győrffy Balázs úrnak, a napirendi pont előterje sztőjének. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. (12.50) GYŐRFFY BALÁZS ( Fidesz ), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az általunk benyújtott törvényjavaslat hat, az agrárágazat versenyképességét érintő törvény mód osítását tartalmazza. Sorrendben ezek: a vízgazdálkodásról szóló törvény; a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény; a termőföld védelméről szóló törvény; az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvé ny; a Magyar Agrár, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény; illetve a Mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és szakmaközi szervezetekről szóló törvény. Ezen jogszabályok módosításának közös célja, hogy csökkentsük az adminisztrációs terheket, bizonyos kedvezményeket biztosítsunk, illetve ösztönözzük a gazdálkodók versenyképességét, segítsük azt. Sorra ezek a törvények a legfontosabb módosításokkal a következők. Elsőként a vízgazdálkodásról szóló tö rvényt hoznám ide. Magyarországon 20062016 között a termelőknek az általuk használt öntözővíz után nem kellett vízkészletjárulékot fizetniük. vagy ahogy a szakmai köznyelv mondja, nem kellett vkjt fizetniük. Az európai uniós jogharmonizáció miatt azonban a fizetési kötelezettséget be kellett vezetni. Ahhoz, hogy az uniós versenytársakkal szemben már így is lemaradásban levő gazdálkodóink felzárkózását segíteni tudjuk, álláspontunk szerint a teher további csökkentése, akár elhagyása is szükséges lehet. Ezt csak úgy érhetjük el, ha olyan kedvezményes kontingenshatárokat vezetünk be, amelyek alapján a gazdálkodók továbbra is mentesülnek ezen fizetési kötelezettség alól. A javaslat egyrészt a halgazdálkodást folytatók és a rizstermesztők helyzetét javítja azza l, hogy számukra is 400 ezer köbméterben határozza meg a jelenleg 300 ezer köbméter helyett a mentességi határt, hasonlóan az öntözést folytatókhoz. A javaslat egyúttal ösztönöz az öntözött területek növelésére azzal, hogy az öntözött terület alapján is ig énybe lehet venni a mentességet. Tehát ha valaki növeli az öntözött területe nagyságát, a mentesség mértéke is emelkedik. Ugyanezt analóg módon a halgazdálkodást folytatókra is alkalmazni kell a vízfelszín növelése esetében. Ezenfelül a javaslat immár nem felhasználónként, hanem engedélyenként határozza meg a kedvezményes mennyiséget. Ez azért fontos, mivel jelenleg egyegy felhasználó egymástól akár több tíz kilométerre levő területe után is egybe kell hogy számolja a felhasznált mennyiséget, hiába több en gedély volt kiadva különböző víztestekre. A javaslat értelmében a különböző engedélyek után különkülön kellene alkalmazni a mentességi határt, ami például egy halastó után akár több millió forintos megtakarítást jelentene az ágazat szereplői számára. A kö vetkező törvény, amit módosítani szeretnénk, az a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény. A tervezet az önálló vadászati jog esetében pontosítja a
