Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 13. hétfő (256. szám) - Schmuck Erzsébet (LMP) - a miniszterelnökhöz - „Miért nem lép fel a kormány az offshore adóelkerülés ellen?” címmel - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter:
1696 SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt héten ismét iratok tízezrei kerültek napvilágra - ezek az úgynevezett Paradise Papers - arról, hogy hogyan rejtik el a vagyonukat és a jövedelmüket a világ leggazdagabb emberei és cégei. Eh hez nagyon jól értenek, és így az adóbevételek jelentős részétől megfosztják az országokat. Egyes számítások szerint Magyarországról az államadósság két és félszeresét vitték ki az elmúlt harminc évben. A mostani botrányban is feltűnnek egyébként magyar sz ereplők, például Nagy István, országunk svájci nagykövete. Miközben a minimálbér nettója Magyarországon még mindig nem éri el a létminimumot, az adóztatható nyereségek egy része offshore számlákon tűnik el, és ez ellen a kormány nem tesz semmit, sőt a tétl enségen túl aktívan is támogatja. Nem zárja ki az offshore cégeket a közbeszerzésből, a közpénzek közeléből, sőt bevonja őket a letelepedési kötvényüzletbe, és nem lép fel ellenük a gazdaságban sem. Az adóoptimalizációnak nevezett folyamatot pedig azzal tá mogatja, hogy csökkenti a nyereségadót, ezzel próbálva megnyerni a lefelé tartó adóversenyt, pedig annak a versengő országnak nem lehetnek nyertesei, csak a multik. Az offshoreozást a kormány időről időre, mint ahogy megtapasztaltuk, adóamnesztiával is tá mogatja, a nemzetközi együttműködésben pedig nem vesz részt, vagy csak alibizik. Az LMP elszánt a tekintetben, hogy az offshoreozást kisöpri a közpénzek közeléből és a gazdaságban is fellép ellene, ezért javasoltuk, hogy mindenféle offshore számlára törté nő utalást terheljen legalább 9 százalékos, a nyereségadóval megegyező nagyságú adó. Azt kérdezem, hogy hajlandóe a kormány végre tenni valamit az ezermilliárdok kiszivattyúzása ellen, és az így megnyert összeget a bérek emelésére fordítani. Köszönöm. (Ta ps az LMP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Megadom a szót Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter úrnak. Parancsoljon! LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter : Köszönöm szépen. Igen tisztelt Képviselő Asszony! A k érdésével kapcsolatban szeretném először is megjegyezni, hogy 2010 után olyan Alaptörvényt fogadott el a magyar parlament, és ahhoz kapcsolódóan olyan gazdasági szabályokat, stabilitási törvényeket fogadtunk el, amely a közpénzek közeléből, például a közbe szerzések területéről kiszorította az offshore hátterű cégeket. Szeretném fölhívni a figyelmét arra, hogy 2002 és 2010 között a magyarországi közpénzek lényegében az offshore hálózatokat táplálták. 2002 és 2010 között volt az az időszak, amikor azok a pénz ek, amiket ön keres, elhagyták az országot, egy olyan politikai kurzus segítségével, amely szándékosan úgy építette fel az ország pénzügyi rendszerét, hogy az offshoreba, külföldre terelje a Magyarországon megtermelt gazdasági javakat. Mi ezzel szakított unk, amikor az Alaptörvényben alkotmányos alapelvvé tettük az átláthatóság követelményét, példának okáért 44 ezer cégnek kellett vállalnia azt, hogy nincs offshore háttere. Ezek azok a cégek, amelyek európai uniós forrásból bármiféle támogatáshoz jutottak. Ebben a parlamentben is óriási vita volt arról, hogy ez erősítie a gazdasági versenyképességet vagy csökkenti. Másrészről pedig számos olyan intézkedést hoztunk, amely az átláthatóságot erősítette. Nyugodt lelkiismerettel állíthatom önnek, hogy KözépEur ópában a legtöbbet tettük annak érdekében, hogy az offshore hátterű cégek a közpénzek közeléből szoruljanak ki. Másrészről azt is szeretném megjegyezni önnek, hogy ellentmondás van abban, amit fölvet, mert nemzetközi gyakorlat van arra, és a nemzetközi egy üttműködés - amiben az ön állításával szemben részt veszünk - is azt mutatja, hogy ezeknek a pénzeknek nemcsak az üldözését, az offshore cégháló kiszorítását kell megejteni, hanem olyan kedvező adózási föltételeket kell létrehozni, hogy egy vállalkozónak n e kelljen a pénzét elvinnie az országból. Ezért nagyon fontos a társasági adó csökkentése, és minden olyan adócsökkentés, amely a vállalkozók számára kedvező, és ezért tartom azt is fontosnak, hogy azokat az offshoreokat, akik adóamnesztiával hazatértek, utána
