Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 13. hétfő (256. szám) - Budai Gyula (Fidesz) - az igazságügyi miniszterhez - „Gyurcsány család és a Czeglédy-ügy kapcsolata, avagy ki finanszírozta Czeglédy Csaba ügyleteit?” címmel - ELNÖK:
1697 Magyarországon az adókasszába egy adó vállalásával be tudtuk csatornázni. Tehát a pénz visszaszerzésében is tettünk lépéseket, nem csak az offshore tiltásában. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, miniszter úr. Egyperces viszonvá laszra Schmuck Erzsébet képviselő asszonyé a szó. (16.40) SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Miniszter Úr! Sejtettem, hogy ön az Alaptörvényre fog majd hivatkozni, de szeretném akkor idézni, hogy az Alaptörvény csak a nem tisztázott hátterű cégeket zárja ki, az ismer t tulajdonosú, de adócsaló és az államkasszát megrövidítő cégeket nem. Tehát itt azért még lenne mit tenni. Viszont a kérdésemnek van egy másik fele is. Ugye, általában azt a választ kapjuk, hogy azért nem lehet egy általános béremelés Magyarországon, csak a minimálbérnél vagy egyes helyeken, mert nincs rá forrás, a gazdaság azért annyit nem teljesít. Viszont azt látjuk, hogy Magyarországról nagyon komoly pénzeket visznek ki, utalnak ki offshore cégeknek. Éppen ezért éltünk azzal a javaslattal, hogy mindazo kat a számlákat, amelyekről offshore cégekhez utalnak ki pénzeket, ezek nyilván követhetők, ugyanaz a 9 százalékos nyereségadó terhelje, mint általában a többieket. Ez bizony jelentős forrást biztosíthatna arra, hogy a béreket jobban meg lehessen emelni Ma gyarországon. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Egyperces viszonválasz illeti meg miniszter urat is. Parancsoljon! LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter : Köszönöm szépen. Csak megjegyezném, hogy a magyar állam a jelenlegi szabályok s zerint csak átlátható vállalkozásokkal köthet bármilyen szerződést, amikor a munkáját végzi. Nem köthetünk olyan céggel szerződést, amelynek a háttere nem átlátható. Amikor mégis valami hiba elkövetésre kerül, amit nem zárhatunk ki egy államapparátus vagy egy állam működésében, ezt önök teszik rendszeresen szóvá egyegy esetben. Na de ezek összehasonlíthatatlanul kisebb számban fordulnak elő vagy alig fordulnak elő, azzal ellentétben, ami 2002 és 2010 között zajlott az országban. Erről nagyon sokat beszéltü nk annak idején. Szeretném azt is megjegyezni, hogy annak elérése, hogy a pénz visszajöjjön, kedvező adózási feltételekkel lehetséges. Nemzetközi együttműködésre van szükség, de nem Magyarország és más országok között kétoldalúan, hanem az Európai Unió öss zes tagországában. Európában kell olyan adózási feltételeket teremteni, hogy ilyen megoldásokra ne legyen szükség. Ezért kell folyamatosan adót csökkenteni, ezért vagyunk az adócsökkentés kormánya, hogy Magyarországról pénzt egy cégnek ne kelljen elvinnie. Sőt, inkább ide hozzanak pénzt annak érdekében, hogy a társadalompolitikai célokat teljesíteni tudjuk. Köszönöm szépen, elnök úr, a türelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Budai Gyula (Fidesz) - az ig azságügyi miniszterhez - „Gyurcsány család és a Czeglédyügy kapcsolata, avagy ki finanszírozta Czeglédy Csaba ügyleteit?” címmel ELNÖK :
