Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 19. kedd (239. szám) - A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 2016. évi CLXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
153 Köszönöm szépen a Fidesz támogató hozzászólását. Varga képviselő úrnak szeretném azt megemlíteni, hogy a kormányzat csak olyan érveket tud itt az Országgyűlésben is felsorakoztatni, ami a döntés mögött meghúzódik. És ez akkor is így van, hogyha már, úgy látszik, a politikai kampány hevében az ellenzék mást szeretne a saját forgatókönyve szerint belelátni ebbe a módosításba. Azt mi ndenképpen - és ez Hegedűs képviselő asszony hozzászólására is vonatkozik - fontosnak tartom elmondani, hogy egy olyan szabályról beszélünk, ami tartalmilag már elfogadásra került az Országgyűlésben, és amely szabályhoz a módosító javaslatok lényegében idő pontbeli változásokkal nyúlnak hozzá. Tehát tartalmilag ahhoz a szabályozáshoz ezzel a módosító javaslattal, ami az eredeti elfogadása, nem nyúl hozzá az Országgyűlés. Tehát azok az érvek, amiket önök felsorakoztatnak, olyan érvek, amelyek a törvény eredet i vitájában már lényegében vagy nem állták meg a helyüket, vagy nem kerültek elfogadásra. Varga képviselő úr mondandójából nekem nem teljesen világos az, hogy miért jelent problémát egy országgyűlési képviselő számára, hogy a területrendezési szint, az ors zágos szint és a helyi közigazgatási szint szabályozásában koherencia valósul meg. (10.30) Szerintem ez kell hogy legyen az örökségvédelem célja. Nincs igaza képviselő úrnak abban a kérdésben sem, hogy folyamatosan ugyanazt a szabályozást módosítja az Orsz ággyűlés. Elindítottunk egy olyan törvénymódosítási csomagot 2015 végén, amely az építésügy teljes egészét érinti, egyrészt épített örökség védelme, másrészt új építési szabályok egyszerűbbé tétele, harmadrészt pedig ennek a generációnak az épített, majd j övőbeli örökségének a szabályozásáról szól. Ezt mindenki tudta már akkor is, ha most az Országgyűlésben számtalan alkalommal elhangzik, hogy ez nem egy törvénymódosítást fog jelenteni. Ez egy olyan munka lesz, amit adott esetben évek hosszában kell a Magya r Országgyűlésnek megtárgyalnia, illetve a magyar kormánynak kezdeményezőként ebben részt vennie. Abban sem látok problémát, hogy a helyi döntéshozók szerepe megerősödik ebben a kérdésben. Valóban, a polgármesterek kapnak egy jogosítványt, és itt nem értek egyet képviselő asszonnyal a tekintetben, hogy nem rendelkeznek ehhez szükséges kapacitással. Bízzunk abban, hogy a helyi választópolgárok olyan embereket ültetnek polgármesteri székbe és önkormányzati képviselőnek olyanokat választanak meg, akik rendelke znek azzal a szellemi kapacitással, hogy törvényeket be tudnak tartani és törvényeket tudnak értelmezni. A képviselő asszony hozzászólásához annyit fűznék hozzá, hogy egyrészt tetszett hiányolni a nyilvánosságá t. Azt gondolom, hogy minden városvezetőnek kötelessége a Magyar Közlönyt rendszeresen forgatni, vagy ha nem is neki személy szerint, akkor a jegyzőjének, illetve az önkormányzat hivatali alkalmazottainak. Minden olyan szabály, amely az ő kötelezettségüket meghatározza, ezekben nagyon világosan le van írva. Tehát nem értelmezhető az, hogy valaki a munkaköri kötelességéből fakadó teendőknek nem tesz eleget. A másik kérdés, amit tetszett hiányolni, az a fórumok hiánya. Csak az általam vezetett helyettes állam titkárság kollégái helyettes államtitkár úr vezetésével, illetve a megyei kormányhivatalokban lévő főépítészekkel együtt 80 fórumot tartottak az ország különböző részein. Magyarország összes településének polgármesterét és jegyzőjét kerestük meg levélben a különböző rájuk vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatban, hogy milyen feladatokkal kell szembenézniük a települési arculati kézikönyvek elkészítése kapcsán. Most az, hogy a lakáscélú ingatlanok engedélyezési eljárása helyett a bejelentési kérdést felhozz a, az azért is téves, mert azt ön is tudja, hiszen ha valaki a Jobbik frakcióban építésügyi kérdésekben kompetens, az talán pont ön, képviselő asszony, hogy ez csak saját lakás célra építendő vagy felújítandó, vagy kiegészítendő ingatlanok esetében értelme zhető. Tehát az, amit ön feltételez, hogy ha egy építési vállalkozónak valami nem tetszik a szabályozásban, akkor ezt az eljárást alkalmazza, az nem lehetséges, mert kizárt törvényileg, hogy ezt tudja használni.
