Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 31. kedd (252. szám) - Döntések önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1311 tartalmú hirdetésekkel, mint amelyeket máshol a kormánypártok használtak. Így ráadásul a kampánykiadások részét nem képező módon, állami forrásokból tudtak kampányfinanszírozni ott, ahol az ellenzéknek megtiltották azt. Az EBESZ mérései szerint a közmédia és a kormányközeli üzletemberek tulajdonában lévő média a kormánnyal szemben kritikátlanul pozitív híreke t sugárzott; az ellenzéki pártokról, elsősorban is a baloldali összefogásról legnagyobb részben negatívat. Volt, hogy a pozitív és semleges hírek együttes aránya nem haladta meg a 20 százalékot. Ez a probléma egy most megtartott választáson még inkább így lenne. Az EBESZmisszió szerint is függő helyzetben lévő közmédiában nem jelentek meg kormánykritikus hangok, az ellenzékről viszont szinte csak olyan. A misszió zárójelentése szerint a pártok részvételének hiánya a Médiatanácsban, valamint annak jelentős szankcionáló hatalma az önkényes beavatkozás veszélyével fenyeget. A kampányban a Médiatanács egyetlen panasszal kapcsolatban sem hozott döntést. Az ellenzéki pártok a jogszabály szerint ugyan igen, a valóságban azonban rendkívül korlátozott mértékben férh ettek csak hozzá a köztéri hirdetőfelületek által nyújtott kampányolási lehetőségekhez, beleértve ebbe a hirdetőtáblákat, tömegközlekedési eszközöket, lámpaoszlopokat, amelyek szinte kizárólag a kormányhoz köthető magánszemélyek tulajdonában voltak és vann ak. Na, ez egy picit már változott. Ráadásul a cégeknek nem kellett közzétenniük a kültéri hirdetések árlistáját, így egyrészt a kampányköltések átláthatóságát lehetetlenítették el, másrészt a kormányközeli cégek, ha adtak is el mutatóban hirdetési felület eket ellenzéki pártoknak, azt a sokszorosáért tették, mint a kormánypártok esetében. (14.20) Mindezek mellett az egyes kormányhoz köthető civil szervezetek, nevesítetten a Civil Összefogás Fórum, milliárdos értékű, az ellenzéket lejárató kampányt folytatta k, ami a jogszabályi előírások híján nem tartozott a korlátozott kampányköltségek körébe. Itt jön a sorban egyébként a következő: a kormánypártok kreáltak, illetve támogattak kis, önmagukat baloldalinak mondó pártokat, és minden valószínűség szerint támoga tták őket abban, hogy össze tudják gyűjteni az induláshoz szükséges aláírásokat. Utóbbit támasztja alá, hogy ezek a pártok annyi szavazatot sem kaptak a választáson, ahányan ajánlották őket. Így alakulhatott ki, tisztelt képviselőtársaim, hogy a parlamenti küszöböt elérő ellenzéki pártok összességében több szavazatot kaptak, mint a kormányoldal, a kormánypártok mégis kétharmados többséget szereztek itt az Országgyűlésben. De menjünk tovább ennél a jelentésnél: a Freedom House Európáról és Eurázsiáról szóló, a demokráciák szintjét mérő átfogó elemzésében első helyen elemzi az egyes országok választási eljárásait. A jelentésben jól látható, hogy a 2010 és ’14 között megvalósult választási reform óta jelentőset zuhant a demokrácia szintje a választási eljárások nál. 2011ben még 1,75ös pontszámmal szerepelt, míg 2012től 2,25össel, 2015ben pedig tovább csökkent a szint, 2,25ről 2,75re nőtt a pontszám. De rengeteg elemzőintézet, a Political Capital, a FriedrichEbertStiftung, a Republicon, de a Századvég Ala pítvány is elemezte a 2014es választásokat. Mindegyik azt állapította meg, tisztelt képviselőtársaim, félreértés ne essék, a Századvég is, hogy az új rendszer lényegesen jobban torzít, mint az addigi hatályos, a legnagyobb pártnak, a győztesnek kedvez. Pá r szót talán az arányosságról, alkotmányosságról. Két kutató az úgynevezett LoosemoreHanbyindexet használva, 2014ben a hatályos választási rendszer arányosságát vizsgálta, amit egyébként fokozottan aránytalannak, azaz a kategorizáltság szerint a legarán ytalanabb rendszerek egyikének talált. Érdekes számítási adat még e körben, és szintén ebben a tanulmányban szerepel, hogy „2014ben a FideszKDNP jelöltjeire és listájára leadott egy szavazat a mandátumszerzés szempontjából több mint kétszer annyit ért, m int a baloldali választási szövetség voksai, és mintegy háromszor annyit, mint a Jobbikra és az LMPre leadott szavazatok”.
