Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 31. kedd (252. szám) - Döntések önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1312 Hogy egy alkotmányjogász véleményéből idézzek, itt már az alkotmányosságra térünk át: „Az esélyegyenlőség elvébe ütközhet, ha a győz tes politikai erők túlreprezentáltsága valósul meg. A választás nem vezethet valamely politikai erő olyan felülreprezentáltságához, amely következtében a szavazattal kifejezett népakarat jelentősen torzul, a parlament összetétele a leadott szavazatokhoz ké pest igazolhatatlanul eltérő eredményt mutat.” Márpedig én azt gondolom, hogy ha egy szavazási eredmény kétharmados többséget hoz, akkor, amikor az ellenzékre leadott szavazatok száma nagyobb, mint a kormánypártokéra, akkor ez a megállapítás a magyar válas ztójogi rendszerre igaz. Egyegy felvetéssel csak, hogy ezek a problémák konkrétan mik voltak. Győzteskompenzáció: a kutatások szerint a győzteskompenzáció eredményeképp 2014ben a kormánypártok az országos listán 6 mandátummal szereztek többet az ellenzék i pártok rovására, az intézmény bevezetése nélkül pedig az általam említett LoosemoreHanbyindex 22ről 17re mérséklődött volna. Más pedig úgy fogalmaz ezzel kapcsolatban, hogy egy semmivel nem indokolható választáspolitikai abszurd, mármint a győzteskom penzáció. A határok meghúzásáról, mármint a választókörzetekéről. Az elemzők azt mutatták ki, hogy a határokat a kormánypártok úgy húzták meg, hogy az egyértelműen nekik kedvezzen. Erre több szót vesztegetni, azt gondolom, nem is érdemes. A második választ ási forduló eltörlése - szintén azt állapította meg minden elemzés - a szakértők álláspontja szerint a kormánypárti jelöltek mandátumszerzési esélyeit növelte. A külföldiek szavazati joga, illetve a szavazás módja közti különbségtétel, amit az EBESZvélemé nyből már idéztem, azt eredményezte, hogy egyébként a külföldön dolgozó magyar állampolgárok közül 500 ezer főből összesen 28 ezren mentek el és adták le a szavazataikat. Nyilván ezek alapvetően nem önöket támogatták volna. Egy rö vid mondattal még a médiaszabályozásról kampányidőszakban. Gyakorlatilag alig volt politikai reklám, ugyanakkor dömpingszerűen jelentek meg a kormány közpénzből fizetett hirdetései, amelyekre nem vonatkozott a kampányfinanszírozás, a hírműsorokban pedig a kormányt dicsérő és az ellenzék számára negatív hírek jelentek meg. A kereskedelmi televíziókban a kormányhirdetések szintén nagy számban jelentek meg, a pártok hirdetései viszont egyáltalán nem. És akkor eljuthatunk persze oda, amit most önök szabályoznak . Azért vettem ezt végig, tisztelt képviselőtársaim, hogy lássák, borzasztó sok probléma van ezzel a választójogi rendszerrel - miért pont ezt az egyet emelik ki belőle? Akkor beszéljünk az összesről! Szóval, eljutunk a többes ajánlásig, a párttámogatások rendszeréig. Azon kis pártok közül, amelyek a 2014es országgyűlési választáson országos listát állíthattak, de végül nem jutottak be a parlamentbe, meglepő adatot fogok most mondani, 14ből 12, majdnem az összes kevesebb szavazatot kapott a választáson, m int amennyi ajánlásuk volt, 14ből 12. Volt, amelyik 25 ezer ajánlás után országosan 1572 szavazatot, indulásuk után pedig párttámogatásként, ahogy az előbb említettem, összesen 3,5 milliárd forint állami támogatást kaptak, amellyel elszámolniuk tételesen, jogszabály szerint sem kellett, és ha jól tudom, a jövőben sem kell majd, ha ezt elfogadjuk, még akkor sem. Már csak azért is érdekes mindez, mert az egyéni jelölteknek juttatott 1 millió forint állami kampánytámogatás igénybevételekor a törvény kizárja a készpénzmozgást, megköveteli a szigorú számlaadási kötelezettség előírásának betartását, és a költségeket a Kincstár közvetlenül ellenőrzi. Nos, ráadásul ezeknél a jelölteknél nem 0,5, hanem 1 százalékos az a küszöb, ahol a pénzt vissza kell fizetni, már ha azt nem érte el támogatásként. Ha már a finanszírozáshoz is hozzányúlunk, én azt javasolnám, hogy egyébként fontoljuk meg, hogy miért nem tesszük ezt a többes ajánlási rendszerrel, hiszen ez is közvetlenül a kamupártokkal összefüggő szabályozás, és miér t nem szigorítjuk az elszámolási kötelezettségüket is. Egy viszont biztos. Mi azt a logikát és azt a javaslatcsomagot tudjuk a magunk számára, még egyszer mondom, követendőnek tartani, amelyet a Közös Ország Mozgalommal együtt fogadtunk el. E témakörben az szerepel, hogy 1 százalékos legyen ez a küszöb. Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, mert ez a javaslat természetesen házszabályszerűen csak azt teszi lehetővé, hogy ezzel összefüggésben nyújtsunk be módosító javaslatot, mi ezt a módosító javaslatot be fogjuk nyújtani, tehát az 1
