Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 24. kedd (250. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
1148 felvirágoztatásának egyik kulcsa lehetne, ha normális öntözőcsatornarendszerek lennének kiépítve Magyarországon. Az pedig, hogy a nálunk keresztülfolyó vízmennyiségnek mindössze az 5 százalékát tudjuk hasznosítani, szintén nagyon jól jellemzi a magyarországi vízgazdálkodás állapotát. Nem beszélek most az energiatermelésről, hiszen az energiatermelésben abszolút értékben jelentős szerepet valóban nem tud játszani Magyarországon a vízenergia, de a jelenleginél jóval nagyobb szerepet tudn a játszani. És erre is megvannak már a megfelelően fejlett technikai megoldások, ám a kormány akár politikai tabu, akár más okán ezt sem akarja felfogni, nem akarja alkalmazni, hanem a saját jól felfogott érdekével ellentétesen dönt ezekben a kérdésekben, még azóta is, amióta már Illés Zoltán nincs a kormány tagjai között, aki ezt tudatosan és erőteljesen akadályozta, hogy a MosoniDunán, a dunakiliti zsilipnél beépítésre kerüljenek azok a bizonyos áramtermelő berendezések. Összefoglalóan elmondható, hogy ha nem történik érdemi lépés, ha a magyar külügyi vízdiplomácia továbbra is ilyen impotens módon viselkedik, és továbbra sem sikerül Szlovákiával dűlőre jutni ebben a kérdésben, akkor bizony Magyarország igen kritikus helyzet elé néz vízgazdálkodási szempo ntból, és nemcsak az éghajlatváltozás, hanem a saját tehetetlen magatartása miatt is. Várom államtitkár úr válaszát. Remélem, hogy érdemi választ kapok a felvetéseimre. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Ezt azonnal megtudjuk. Fónagy János államtitkár úré a szó. DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Örömmel veszem, hogy felemlítette ezt a témát, hiszen ha jól emlékszem, egy héttel ezelőtt az időkorlát miatt ne m tudtam a kormány álláspontját kifejteni. (16.00) Mint ahogy ön is mondta, Csehszlovákia 1992. október 23án Dunacsúnynál megkezdte a Duna egyoldalú elterelését és a bősi erőmű üzembe helyezését. Ezzel egyidejűleg Magyarország egyoldalúan a Há gai Nemzetközi Bírósághoz fordult. A nemzetközi bíróság 1997 szeptemberében kihirdette ítéletét. A nemzetközi bíróság ezen ítélete hatályban tartotta a bősnagymarosi vízlépcsőrendszer megépítéséről szóló 1977. évi államközi szerződést. A felek 2014 ősze ó ta módosított keretek között tárgyalnak. Az 1977es szerződés és jogvita összetett, egymásba fonódó jogi, politikai, műszaki kérdései közül - tulajdonjog, hajózás, áramtermelés - leválasztották az elterelés által érintett szigetközicsallóközi Dunaszakasz rehabilitációját. A jelenlegi tárgyalások prioritása a felső Dunaszakasz rehabilitációja, amelynek feltétele, hogy Szlovákia lényegesen több vizet juttasson a közös víztérbe. Az összes többi kérdésre a szigetközi részmegállapodás megkötése után indokolt visszatérni. A magyar és szlovák kormánymeghatalmazottak 2016 januárjára rögzítették a szigetközicsallóközi rehabilitáció lehetséges főbb irányait. A rehabilitáció elsődleges célja a kétoldali mellékágrendszer összekapcsolása, az elterelés előtti helyzeth ez hasonló élővilág kialakításának érdekében, valamint, és ezt szeretném hangsúlyozni, az árvízi védekezés feltételeinek javítása. E célból a felek törekednek egy közös magyarszlovák természetvédelmi terület létrehozására az érintett térségben. A rehabili táció keretében Szlovákia a közös víztérbe a mostaninál több vizet juttatna. A 2016. márciusi szlovákiai parlamenti választások után, mint ön is említette, a szlovák főtárgyalót leváltották, a tárgyalások 2016 decemberében folytatódtak. Ennek megfelelően a közös állapotfelmérés és modellezés csak ez év nyarán indult meg. Amennyiben mindkét fél tartja az előzetesen elfogadott munkatervet, akkor várhatóan 2018 második negyedévének végére
