Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 24. kedd (250. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - FARKAS GERGELY (Jobbik):
1149 rendelkezésre állnak azok a vizsgálati eredmények, amelyek megalapozzák az elterelés által érintett terület rehabilitációjáról, így az új vízmegosztásról szóló politikai megállapodást. A kormány változatlanul arra törekszik, hogy az ökológiai szempontból szükséges, de árvízvédelmi szempontból még kezelhető maximális többletví zmennyiséget biztosítson az elterelés által érintett folyószakaszokra. Visszautasítunk minden olyan híresztelést, miszerint Magyarország a Szap és Szob közötti Dunaszakaszon vízlépcső, vízerőmű vagy bármilyen egyéb jelentős természetátalakító műtárgy épít ését tervezi vagy támogatja. Egyedül a már jelentősen átalakított, mesterségesen fenntartott szigetközi szakaszon elkerülhetetlen újabb műtárgyak építése, mert a jelenlegi vízpótló rendszert 22 éve ideiglenes jelleggel alakították ki. A kormány célja, hogy a beavatkozások műszakilag indokolt minimális szinten maradjanak és hogy a rehabilitáció eredményeként minél nagyobb mértékben csökkentsük a Duna jogellenes eltereléséből származó természeti károkat. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK : Köszönjük. A következ ő napirend utáni jelentkezett Farkas Gergely képviselő úr: „A Jobbik 21. századi pártként szembenéz a 21. század új kihívásaival - V. rész” címmel. Öné a szó, képviselő úr. FARKAS GERGELY ( Jobbik ): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány hete kezdtem el felszólalássorozatomat, amellyel a Jobbik által a XXI. századi kihívásokra adott XXI. századi válaszokat kívánom ismertetni. Sorozatom ötödik részéhez érkezve az álhírek elleni fellépésre szeretném felhívni figyelmüket. Miért is font os ez a téma, és miért is szükséges foglalkoznunk ezzel a kérdéssel? Az internet és a közösségi oldalak térnyerésével egyre inkább terjedőben van a XXI. század legújabb kihívásai közt számon tartott álhírek problémája. Tapasztalható ugyanis egy olyan jelen ség, amelynél egyes magánszemélyek vagy érdekcsoportok szándékosan kreálnak valótlan híreket annak érdekében, hogy a tömegtájékoztatás és az igazság közlése helyett csupán a legtöbb kattintás elérése vagy éppen a lejáratás, a manipulálás és a társadalom po larizációja legyen a cél. Egy tanulmány szerint ezek az úgynevezett kamu információk gyorsabban és messzebbre jutottak az amerikai elnökválasztási kampány során, mint azt megelőzően. Azt mondhatjuk tehát talán, hogy az álhírek elleni küzdelem fontossága ez en esemény, az amerikai elnökválasztás után került hangsúlyozottabban a figyelem középpontjába. Ez idő alatt a 20 legjobban futó választási álhír összesen 8,7 millió megosztásreakciót és hozzászólást generált a közel kétmilliárd felhasználóval bíró Faceboo kon. A 20 legnépszerűbb megbízható hír ezzel szemben összesen 7,3 millió ilyen jellegű reakciót váltott ki. Az álhír terjesztését segíti az is, hogy a korábbi véleményünket alátámasztó információkat halljuk azonnal, és ezeket könnyebben elhisszük, akár ell enőrzés nélkül is. A tapasztalat sajnos azt is mutatja, hogy ez a jelenség mára tendenciává vált, és sokan tudatosan élnek ezzel, nemcsak a nagyobb kattintásszám elérése érdekében, hanem az emberek megtévesztése vagy épp pénzkereseti célból, hiszen az ez en híreknél elhelyezett hirdetések bevételeiből komoly összegeket kaszálnak a kamu hírek kreálói. Az álhírek terjesztése mára a modern hadviselés internetes eszköze lett, éppen ezért számos európai ország előre felméri az ilyen dezinformációs hadjáratok ve szélyeit, és kormányzati szinten foglalkozik azokkal. Csehországban például a belügyminisztériumban külön bizottság elemzi a veszélyes megjelenéseket. A Jobbik úgy gondolja, hogy útját kell állni az álhírek terjedésének, mindezt természetesen a szólás- és a sajtószabadság sérelme nélkül, a hatóságok és az ilyen jellegű technikai cégek bevonásával. Úgy vélem, az álhírek elleni törvényszerű fellépéssel valójában a sajtószabadság erősödik, a társadalom félretájékoztatása pedig visszaszorul. Ezért nemzetközi pé ldákat alapul véve a Jobbik kezdeményezi egy független szakmai testület felállítását, amely hivatott az egyes esetek
