Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló politikai vita - ELNÖK:
968 földterületek megszerzői kapják a nagy pénzeket, a területalapú támogatásokat. Nem gondolom, hogy a magunkfajta kisembereknek lenne ilyen lehetősége a rra, hogy saját magunknak teremtsünk emberhez méltó munkalehetőséget, hogy valaki nyithasson egy kis üzletet, egy pékséget, egy fodrászatot, egy kőműves vállalkozást a hozzá szükséges eszközökkel. (Jelzésre:) Igen, képviselőtársaim mondják, és igazuk van, hogy igen, a vidékfejlesztési pénzeket is például erre kellene felhasználni, de hozzá kellene segíteni az embereket ahhoz, hogy erről tudjanak, és hogy olyan üzleti tervvel rendelkezzenek, olyan elképzeléseik legyenek, hogy ezek az emberek is hozzá tudjana k férni a pénzekhez. Pontosan ezért mondom, úgyhogy köszönöm, hogy megerősítenek benne. Odahaza sem merült fel ilyen lehetőség - mondta ez az asszony, folytatva , hogy mi, akiknek nincs valamiféle hátterük, támogatást kapjunk a gazdálkodáshoz. Ahhoz, hogy azon a csodálatos földön, még otthon, Szabolcsban jó minőségű magyar élelmet állítsunk elő. Pedig ahhoz is nagy kedvem lett volna. Mi ott, Szabolcsban, a paraszti munkához voltunk szokva, minden adottság meg is lenne hozzá, mégsem élhetünk mezőgazdaságból , pedig az lenne a természetes. Nagyon örülök annak, hogy a fiam megtalálta a számítását. Igaz, nagyon hiányzik, ő ugyanis elment Németországba. Burkoló a szakmája. Pillanatok alatt önálló vállalkozást tudott indítani, három éve van kint, és most fog saját házat venni. Nem értem, hogyan lehetséges, hogy ami olyan nehezen megy itthon, az ott olyan könnyen. Azt értem ez alatt, hogy odakint, aki szorgalmas és jól dolgozik, az méltó módon élhet, mi pedig itthon a belünket kidolgozzuk, és nem jutunk egyről a ket tőre. Kedves Képviselőtársaim! Ez a beszámoló az ország bármely pontján igen sok ember szájából elhangozhatott volna. Azt kérem, hogy amikor a most rendelkezésre álló tengernyi uniós forrás felhasználásáról döntenek, akkor ezeket az élethelyzeteket idézzék fel, s az iránytű az legyen, hogy ezek az emberek megkapják az emberhez méltó élet lehetőségét. Legyen az gazdálkodás, az értékesítés segítésével, élelmiszerfeldolgozás, kisvállalkozás létrehozása, színvonalas munkahely létrehozása nagyobb vállalkozásban vagy éppen kutatófejlesztő csoportban. Legyen végre vízió, legyen stratégia arra, hogy hogyan is lesz jobb. Sokan sóhajthatnak most, azt gondolva, hogy áh, az Európai Unió úgysem hagyja, hogy Magyarország felemelkedjen. Ez tévedés. Az Unió főké nt most, a brexit után pontosan érzi, hogy nagy a baj. A régi tagállamok és a volt szocialista országok közötti életszínvonalbeli szakadék nem tartható fenn tovább. Valaminek történnie kell, és ezt most már ők is érzik. Arról, hogy a magyarországi polgáros odásnak milyen más akadálya van, más történet, másik beszélgetés jut eszembe. Ez a beszélgetés többször lejátszódott országjárásaim során különböző településeken, különböző kormányok alatt. Nem pártkérdésről van tehát szó, hanem rendszerhibáról, rendszerka tasztrófáról, rendszerbűnről. Szokványos, hogy az emberek félrevonulnak, és suttogva azt mondják: az ott a településünk művelődési háza. Most újították fel állítólag 100 millióból, de mindenki tudja, hogy maximum az ötödét költhették rá, és persze csókos v állalkozókkal csináltatták meg az ország másik végéből. De miért nem csapnak az asztalra? Miért tűrik ezt el? Szoktam ilyenkor kérdezni. Hova gondol? Mindnyájan függésben vagyunk. Függünk a polgármestertől, ha nem ad közmunkát, végünk van. Vagy ha odahat, hogy elveszítjük az állásunkat a helyi iskolában vagy máshol (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , aki meg a gyárban dolgozik szalag mellett, olyan fáradt, örül, ha él, nemhogy ilyesmivel foglalkozzon. (Az elnök ismét többször csenget.) Lejárt az időm, bocsánat… Tehát ha kialakulna egy öntudatos, autonóm polgárság, aki ellenőrizné ezeknek a forrásoknak a költését, akkor összeomolna az a korrupt rendszer, ami 27 éve sajnos van. (Az elnök többször csenget.) És ezek az emberek sajn os… ELNÖK :
