Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - Megemlékezés a londoni terrortámadásról - Megemlékezés II. Rákóczi Ferenc emléknapjáról - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - HARRACH PÉTER (KDNP):
893 versenyképességét, ha nem tudja garantálni a vállalkozásoknak az olcsó energiát? Tehát egyrészt a rezsicsökkentés, másrészt a gazdasági versenyképesség, tehát a háztartási, illetve az ipari energia olcsósága forog kockán. Önök folyamatosan a megújuló energiát hozzák elő. Németországban néhány évvel ezelőtt, a japán nukleáris katasztrófát követően hozta k egy döntést, amellyel perspektivikusan átalakították a német gazdaságot nukleárisról megújulóra. Egyébként 24 milliárd euró állami támogatást nyújtottak ehhez. És most mit látunk? Azt, hogy Magyarországon pillanatnyilag 36 forintba kerül egy kilowatt ene rgia, Németországban pedig 90 forintba. Kérdezem, az LMP a különbséget miből finanszírozná. (Dr. Szél Bernadett: És a német bérek?) Én most nem a bérekről beszélek, képviselő asszony, hanem arról, hogy mennyibe kerül az energia. Németországban 90 forintba, Magyarországon pedig 36 forintba. A különbséget önök miből finanszíroznák? Ezt a kérdést kell feszegetni! Másrészt az Európai Bizottság számos alkalommal hitet tett a nukleáris energia mellett, és tagállami hatáskörben tartja az energiamix meghatározását. Magyarország egy olyan energiamixben érdekelt, ahol a fosszilist, a nukleárist és perspektivikusan majd a megújulót is használni fogjuk. S még egy kérdés zárásként, képviselő asszony: azt megkérdezném, hogy az LMP a klímavédelmi céloknak hogyan felelne me g nukleáris energia nélkül. Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! (Gúr Nándor: Öt perc a felszólalás időtartama!) Jegyző úr! (Gúr Nándor: Köszönöm szépen.) Szintén napirend előtti felszólalá sra jelentkezett Harrach Péter frakcióvezető úr, KDNP: „Aggodalom és remény a születésnapi találkozón” címmel. Megadom a szót, frakcióvezető úr. HARRACH PÉTER ( KDNP ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Március 25én Rómában aláírtak egy nyilatko zatot az Unió tagállamainak vezetői. Ez emlékezett a 60 évvel ezelőtti eseményre, amikor 1957. március 25én, szintén Rómában megszületett az a nyilatkozat, amely később az Európai Gazdasági Közösség megalapításához vezetett. Mi van ebben a most aláírt nyi latkozatban? Szó van természetesen az Unió egységéről. Igaz, szó van a többsebességes Unióról is, de tegyünk különbséget. Mi a kétsebességest nem tudjuk elfogadni; a többsebességes egy összetett kérdés, és azt hiszem, ez ad alkalmat például a visegrádi egy üttműködésre is. Természetesen a migráció is szóba került, és ami örvendetes, a külső határok védelmének erőteljes hangsúlyozása. Szó van benne a foglalkoztatás növeléséről, a biztonságpolitikáról, ami nagy kérdés ma Európában, valamint természetesen a ver senyképességről, ami meghatározhatja Európa gazdasági jövőjét. (11.30) Játsszunk el a gondolattal, hogy mit jelentene, mondjuk, a következő 60 évben utódainknak visszagondolni arra, hogy a 2010es években milyen korszakváltó események voltak. Nyilván kettő biztosan szóba kerülne: az Unió helyzete, illetve a migránsáradat kérdése. Már ebben a nyilatkozatban is fontos számunkra a külső határok védelme, ami reményre ad okot, hiszen nemcsak kétségek, hanem remény is megfogalmazódhat ebben a nyilatkozatban. Ahog y mondtam, az Unió helyzete biztosan kiderül rövid időn belül. Két irány kínálkozik számunkra, hogy a megújulás vagy a szétesés folyamata erősödik fel. Ha a megújulásé, akkor mindenképpen a gyors és hatékony határozathozatalra, döntéshozatalra kell gondoln unk, mert az Unió ma erre nem képes. Kell gondolnunk a védelemre, hiszen a biztonságpolitika kérdése kulcskérdés ma, különösen a szigetország kiválása után. Kell szólnunk a gazdasági növekedésről, a versenyképesség alakulásáról; és hozzátenném még azt, hog y annak a dekadens világnézetnek a gyengüléséről vagy visszaszorulásáról, ami sajnos ma az uniós országok egy részét, társadalmát illeti.
