Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 20. hétfő (207. szám) - Az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - LÁZÁR JÁNOS
813 nemzeti önrendelkezés kérdése alkalomadtán ne csak elvek, hanem konkrétumok kapcsán is a parlament napirendjére kerüljön. Mint ismeretes, Semjén Zsolt képviselőtársam az elmúlt napokban azzal indokolta az önök előt t fekvő törvényjavaslat benyújtását, hogy politikaierkölcsi kötelessége van az Országgyűlésnek. Én azt mondom, hogy politikaierkölcsi kötelessége is van az Országgyűlésnek, másrészről pedig a nemzeti érdek védelme egy rendkívül fontos politikai célkitűzé se minden fideszes és minden KDNPs parlamenti képviselőtársamnak, és azt remélem, másoknak is, ezért bízom abban, hogy támogatni fogják az előterjesztést és a javaslatot. Miben áll az előterjesztés és a javaslat, illetve miről szó l? Mint ismeretes, 2000 óta próbálkozik a Magyar Országgyűlés azzal, hogy az önkényuralmi jelképeket, azok használatát korlátozza, illetve tiltsa. Ennek két oka van az előterjesztés szerint. Nyilván van egy erkölcsi kötelességünk az önkényuralmi jelképek t iltását, hétköznapi használatát illetően, hiszen az önkényuralmi jelképek kereskedelmi forgalomban való használata mégiscsak hozzájárul ahhoz, hogy ezek az önkényuralmi szimbólumok egy társadalmi legitimitást nyerjenek, ami nyilvánvaló, hogy az idő távolsá gával, 70 év vagy 3040 év távlatában már újabb és újabb generációk számára kevesebb személyes élményt nyújtó kérdés, és sokkal inkább történeti ismeret vagy benyomás, ezért a kereskedelemben használatos eszközök, a különböző reklámok relativizálni képesek egyegy elnyomó rezsimnek, egyegy önkényuralmi rezsimnek a jelentőségét. Mondom ezt azért, mert a javaslatunk elsősorban azoknak az érdekeit védi, azoknak az emberi méltósághoz fűzött jogát védi, akik egy önkényuralmi jelkép használatakor - legyen az ado tt esetben nemzetiszocialista jelkép vagy kommunista jelkép - sértve érzik magukat, legyenek azok holokauszttúlélők vagy a kommunizmus áldozatai. Sértve érzik magukat akkor, amikor a kereskedelmi forgalomban, bármilyen kereskedelmi forgalomban a hétközna pok szintjén kommunista szimbólumok vagy nemzetiszocialista, náci szimbólumok kerülnek adott esetben egy használati tárgy, egy fogyasztási eszköz borítójára, külsejére, címlapjára nyilvánvalóan azért, hogy fölkeltsék a figyelmet, fölhívják magukra a figyel met, és a kereskedelemben előnyökre tegyenek szert. Nagyon szeretném elkerülni az emberi méltóság védelme és az áldozatok emberi méltóságának védelme érdekében azt, hogy egyegy kommunista diktatúra jelképével fölruházott póló vagy egyegy nyilaskeresztes, náci szimbólummal felruházott tárgy egy jó buli része legyen Magyarországon most vagy a következő időszakban. Úgy gondolom, hogy az előttünk járó generációknak, az áldozatoknak és azoknak, akiknek az emberi méltóságát mindez sérti, minimum ennyivel tartoz unk, és nemcsak szavak szintjén és törvények szintjén kell ezt kimondanunk, hanem a hétköznapokban is alkalmaznunk kell. A második ok, amit semmiféleképpen nem szeretnék szőnyeg alá söpörni, a nemzeti érdekvédelemmel kapcsolatos. Néhány nappal ezelőtt láto tt napvilágot az a román bírósági ítélet, amely az Igazi Csíki Sör forgalmazását, előállítását lényegében lehetetlenné tette. Bár az ítélet nem került még leírásra, jogerős. Tulajdonképpen arról van szó, hogy Erdélyben, Székelyföldön kibontakozott egy védj egyhasználati és egy névjegyhasználati vita, amiben a korábbi években KözépEurópában és így Erdélyben is jelentős piaci fölényre szert tevő Heinekencsoport egy kis magyar vállalkozást támadott meg, ellehetetlenítve a névhasználatot, a működést, lehetetle nné téve a piaci szereplést. Úgy gondolom, hogy a Heineken messze visszaélt piaci erőfölényével - mint ahogy teszi ezt Magyarországon is , hiszen egy számára valódi piaci konkurenciát nem jelentő céggel szemben alkalmazott brutális eszközöket. Azt gondolo m, hogy a Magyar Országgyűlésnek, minden esküt tett parlamenti képviselőnek ki kell állnia a mellett az elv mellett, hogy ha valahol a világban Magyarország határain belül vagy kívül nemzeti érdek sérül, akkor azt a nemzeti érdeket meg kell védenünk, ha ne mzeti érdek sérül, akkor az nem maradhat következmények nélkül. Ezért az a kérésem a tisztelt Országgyűléshez - képviselőtársaim nevében is kérhetem ezt , hogy mérlegelje azt, hogy ha egy magyar nemzeti érdeket védjegyvonalon támadnak meg, akkor erre egy
