Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 13. hétfő (206. szám) - Magyarország köztársasági elnökének választása - DR. ÁDER JÁNOS köztársaságielnök-jelölt:
666 választották. Szülővárosában, Csornán háromszor lett egymás után egyéni országgyűlési képviselő. Részt vett az Országgyűlés Alkotmányügyi, törvényelők észítő és igazságügyi bizottsága munkájában. 1998ban a Magyar Országgyűlés elnökévé választották, amely tisztséget 2002ig látta el. 2009ben dr. Áder Jánost az Európai Parlament tagjává választották. Uniós képviselőként ellátta az Európai Parlament Körny ezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának alelnöki feladatait is. 2012. május 2án Áder Jánost az Országgyűlés Magyarország ötödik köztársasági elnökévé választotta. Áder János felesége dr. Herczegh Anita, akivel 32 éve tartó házas ságuk alatt négy gyermekük született. (10.00) Tisztelt Országgyűlés! Most dr. Áder János köztársasági elnök úr jelölti felszólalásá ra kerül sor, szintén 15 perces időkeretben. Felkérem dr. Áder Jánost, fáradjon az előadói emelvényre, és mondja el beszédét. (Dr. Áder Jánost a Terembiztos Szolgálat munkatársa a páholyból a pulpitushoz kíséri. - Taps a kormánypártok soraiban.) DR. ÁDER JÁNOS köztársaságielnökjelölt : Házelnök Úr! Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Köztársasá gielnökjelöltként másodszor állhatok önök előtt, másodszor ért az a megtiszteltetés, hogy erre a tisztségre jelöltek, ezért első szavam a köszöneté. Köszönettel tartozom munkatársaimnak, akik az elmúlt öt évben segítették munkámat. Köszönöm mindenkinek a biztatást, aki a munka folytatására sarkallt. Köszönöm mindazok megelőlegezett bizalmát, akik másodszor is támogatták jelölésemet. Végül köszönöm Majtényi Lászlónak, hogy vállalta a megmérettetést, és megosztotta velünk gondolatait. Tisztelt Képviselő Hölg yek és Urak! Önök hamarosan arról döntenek, hogy a következő öt évben ki legyen Magyarország államfője. Öt évvel ezelőtt, amikor ugyanígy itt álltam önök előtt, világossá tettem, hogy milyen elvek, értékek, meggyőződés révén szeretném e tisztséget gyakorol ni. Önök most joggal formálnak igényt arra, én pedig kötelességemnek tartom, hogy beszámoljak, mit sikerült megvalósítani abból, amit akkor ígértem. A rendelkezésemre álló 15 perc nem elég egy teljes körű számvetésre, inkább csak néhány példát szeretnék az önök figyelmébe ajánlani, segítendő annak eldöntését, vane fedezete annak az ígéretemnek, hogy az öt éve is vallott értékek, elvek alapján kívánom a munkát folytatni. Öt évvel ezelőtt itt a parlamentben azt mondtam: „Köztársasági elnökként itthon és a na gyvilágban mindig a magyar érdekek és értékek szószólója leszek.” Magyarország Alaptörvényéből világosan következik a mindenkori köztársasági elnök külpolitikai mozgástere. Hogy ez a mozgástér a kötelező protokolláris feladatokon túl lehetőséget ad az álla mfőnek régóta húzódó vitás kérdések megoldására, lezárására is, hadd említsek egy példát. 2012ben Tomiszlav Nikolics, Szerbia elnöke volt első hivatalos államfővendégem. A tárgyalások során felvetettem az 194445ös bácskai vérengzéseket és a magyarok kol lektív bűnösségéről szóló 1945ös döntést. Nikolics elnök úr válasza - „elérkezett a megbocsátás és a megbékélés ideje” - a megállapodást reményteli közelségbe hozó volt. A történelemben kevésbé jártas honfitársaink kedvéért tegyünk egy kis kitérőt. 1942b en magyar katonák és csendőrök ártatlan szerbeket gyilkoltak meg Újvidéken. 194445 telén Tito partizánjai ártatlan magyarokon álltak sokszorosan bosszút: három településen, Csúrog, Mozsor, Zsablya, különösen brutális volt a vérontás. 1945ben a jugoszláv hatóságok határozatban mondták ki a magyarok kollektív bűnösségét. Majd hosszú, több évtizedes csend következett. Nemhogy az ártatlan áldozatoknak nem sikerült a végtisztességet megadni, de a jugoszláv hatóságok még a vérengzés megtörténtét sem voltak hajl andók elismerni. Hiába vezekelt Cseres Tibor Hideg napok című regényével 1964ben, majd Kovács András - aki két nappal ezelőtt távozott közülünk; Isten
