Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. június 12. hétfő (232. szám) - Schmuck Erzsébet (LMP) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - „Miért nem tárgyalja az Országgyűlés már harmadik éve a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát?” címmel - ELNÖK: - SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK:
3855 akik ezért tennének valamit? A kormány hogyan számol majd el azzal, hogy semmilyen lépést nem tesz azért, hogy hazánk felkészüljön a kedvezőtlen hatások csökkentésére, bel eértve az elsivatagosodáshoz vezető térségeket pusztító aszályt, a felszín alatti vizek növények számára elérhetetlen csökkenését, az új kártevők és betegségek várható pusztítását, a rendkívüli időjárás egészségre gyakorolt hatását? Mindezek orvoslására vo lna megoldás, ha a kormány valóban arra figyelne, ami fontos az országnak. Egy, a változó termőhelyi adottságokhoz igazodó agrár- és erdőpolitikára, a vízvisszatartásra, ár- és belvízgazdálkodásra épülő vízügyi politikára, élhető településpolitikára, önkor mányzati és civilpolitikára, a szomszédos országokkal folytatott környezeti diplomáciára van szükség. Amerika vezető cégei, egyes államai, városai és civiljei hadat üzentek Trump politikájának, és továbbra is teljesítik, amit globális és helyi felelősségük megkíván. Mindez még gazdasági előnnyel is jár. Tisztelt Államtitkár Úr! Azt szeretném megtudni, hogy önök mit gondolnak, miért nem sikerült már harmadik éve napirendre tűzni az éghajlatváltozási stratégiát. Mi indokolja ennek a nemzetstratégiai kérdésnek a mellőzését? ELNÖK : Köszönöm szépen, Schmuck Erzsébet képviselő asszony. Válaszadásra megadom a szót Szabó Zsolt államtitkár úrnak. SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ked ves Képviselő Asszony! Mint ön is tudja, Magyarország a kezdetektől fogva támogatja a párizsi megállapodás létrejöttét, és mi sem bizonyítja jobban, hogy hogyan gondolkodunk a klímastratégiát illetően, mint hogy az Európai Unión belül mi teljesítettük első ként a parlamenti döntéssel a tétel ratifikálását. A lépésnek fontos üzenete van, szimbolikus értéke van Magyarország számára is, hiszen mi elkötelezettséget vállaltunk a párizsi megállapodás végrehajtása mellett. Ennek érdekében az Országgyűlés elé 2015 j úniusában benyújtottuk a második nemzeti éghajlatváltozási stratégiát, azonban ennek az átdolgozására szükség volt, hiszen maga a párizsi megállapodás olyan tételeket, olyan téziseket fogalmazott meg, amelyek teljesen megújították ezt a folyamatot. Ön is t udja, hogy a klíma nem állandó; ennek megfelelően az ezt szabályozó tényezőket folyamatosan át kell alakítanunk. Elkészült az új stratégia, amely iránymutató és összhangteremtő dokumentum is egyben, és együttműködik mind a megyei, mind a települési szintű éghajlatváltozási stratégiákkal. Nincs szó egyáltalán arról, hogy a stratégia maga mellőzve lenne, olyannyira nem, hogy a NÉS2t a kormány 2017. május 28án benyújtotta a Magyar Országgyűlésnek; annak napirendre vétele azonban már magának a tisztelt Házna k a hatáskörébe tartozik. A stratégiában foglalt célok elérését három évre szóló cselekvési tervek szolgálják majd, melyek konkrét intézkedéseket is tartalmaznak egyben. Ezek 2018. január 1jétől fognak életbe lépni a 2020ig terjedő időszakra vonatkozóan, és az első cselekvési terv kidolgozása már meg is kezdődött. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Szeretném felhívni továbbá a figyelmet, hogy a három alapvető stratégiai célból kettőt már elértünk, a széndioxidk ibocsátás kérdéskörét és a megújuló energia nagyságrenden belüli hatásfokát. Jelen pillanatban azon dolgozunk, hogy az energiahatékonyság területén is 2020ra teljesíteni tudjuk az előírásokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK : Kös zönöm szépen, államtitkár úr. Szeretettel köszöntöm képviselőtársaimat. Megkérdezem Schmuck Erzsébet képviselő asszonyt, hogy elfogadjae az államtitkári választ. Parancsoljon!
