Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 27. hétfő (202. szám) - Gyopáros Alpár (Fidesz) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Tanult-e valamit is az EU-bizottság a Brexitből?” címmel - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: - ELNÖK: - GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz):
385 Bár az Unió vezetőinek minden eszközük megvolt ahhoz, hogy egyben tartsák a közösséget, ebben a feladatban felsültek. A brexitről szóló népszavazás előtt bármilyen baj előkerült, a brüsszeli bürokraták v álasza az volt, hogy erre a kérdésre, ami most itt van előttünk - hangsúlyozom, mindegy, hogy éppen milyen kérdésről volt szó , erre csak a még szorosabb európai együttműködés lehet a megoldás. Ez a megközelítés a migrációs válság ügyében teljesen nyilván valóan megbukott. A brit referendum akár kijózanítólag is hathatott volna. A brüsszeli politikai és szellemi elit egy jelentős része azonban továbbra is álomvilágban él, ahol a politikai cselekvést ideológiák és utópiák vezérlik, nem pedig a valóság. Az em bereknek ebből lett elegük, azért döntöttek a kilépés mellett, mert az Unió vezetői szemmel láthatóan alkalmatlanok arra, hogy ellássák a feladatukat. Tisztelt Miniszter Úr! Ön hogy látja, tanulte bármit az Európai Bizottság a brexitből? (Taps a kormánypá rtok soraiban.) ELNÖK : Megadom a szót Lázár János miniszter úrnak. LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter : Köszönöm szépen. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Mindenekelőtt azzal kezdeném, hogy a magyar pozíció megértésé hez föltétlenül szükséges annak a kimondása, hogy Magyarország alapvetően ellenzékben van Brüsszelben tekintettel arra, hogy amit KözépEurópa, a V4ek vagy Magyarország képvisel például a nemzeti szuverenitás és az „erős nemzet” koncepció tekintetében, az döntő mértékben kisebbségben van bizonyos ügyekben, néha többségben, de alapvetően mégiscsak kisebbségben. Az a kérdés, hogy a brexit kellő figyelemfölhívás volte. Azt hiszem, hogy az Európai Unió fönnállásának eddigi legsúlyosabb kudarcáról beszélhetü nk. Emlékeztetnék azokra a vitákra, amelyek megelőzték NagyBritannia belépését. (13.50) Nagyon sok embernek nagyon sok munkája és az Európai Unió eszméjének egy fontos állomása volt, hogy NagyBritannia, az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja legyen. Most néhányan - és ebben döntő szerepe van a 40 ezres brüsszeli apparátusnak - elérték azt, hogy döntően munkaerőpiaci szabályozási kérdések és más, nemzeti szuverenitást érintő szabályozási kérdések miatt az Európai Unióból kilépett NagyBritannia válasz tóinak döntő többsége. Megkérdőjelezhetetlen volt a bennmaradáspártiak és a kilépők közötti különbség. Magyarország ebben a helyzetben először is azt a tanulságot kell levonja, és azt a pozíciót kell képviselje, hogy egy fair brexitben vagyunk érdekelte k, ami azt jelenti, hogy Európának is jónak és győztesnek kell lennie ebben és természetesen NagyBritanniának is. Hiszen például Magyarország azzal, hogy NagyBritannia kilép az Európai Unióból, azt éri el, hogy az Európai Unión kívüli legnagyobb keresked elmi partnere azonnal az Egyesült Királyság lesz. Tehát nekünk közvetlenül okunk is van arra, hogy normális, rendezett keretek között történjen a kilépés. Áprilisban kerül sor egy európai tanácsi ülésen Barnier biztosnak a meghallgatására, aki járt Budapes ten miniszterelnök úrnál annak érdekében, hogy mi lesz a tárgyalási menetrend. A másik fontos megjegyzés, hogy nagy a hübrisz és kevés az alázat Brüsszelben a bürokráciában. Mégsem volna helyes az apparátus fejét követelnünk, és Juncker elnök úr fejét köve telnünk. A kormány álláspontja az volt, hogy bajt nem lehet bajjal orvosolni, hibát nem lehet hibával kijavítani. Jelen pillanatban azt kellene megtalálni, amiben egyetértünk. Ennek érdekében Európa vezetői március végén Rómában találkoznak, és ott próbálj ák összerendezni azokat a közös értékpontokat, amelyeken újraépíthetjük a szövetséget. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Viszonválaszra megadom a szót képviselő úrnak. GYOPÁROS ALPÁR ( Fidesz ):
