Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 31. szerda (230. szám) - Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló t... - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3602 mondom, ha ez így van, akkor az valóban komoly bérfesz ültségeket fog okozni. (Dr. Vízkelety Mariann: Nem igaz.) Jó, akkor lépjünk ezen túl! Amit még hallottam, láttam, vagy amiről, mondjam úgy, legjobb tudomásom van, hogy az OBH - merthogy államtitkár asszony erre egyébként tett utalást, hogy volt ilyen egyez tetés, igaz, valóban volt , rendkívül komoly kritikákat fogalmazott meg az OBH a javaslattal kapcsolatban, és ugyanezt tette a Bírói Egyesület is. Hogy néhányat említsek ezekből. Az OBH szerint az igazságügyi alkalmazottakat hátrányosabb helyzetbe hozza e z a javaslat, aminek a bírói működés láthatja kárát, és generálhatja a fluktuációt, még a mostaninál is további fluktuációt, és a rendszert kritikus helyzetbe hozhatja. A javaslat egyébként szerintük több helyen alaptörvényellenes. Egy helyet én is megtalá ltam, arra ki fogok térni. A másik, hogy az OBHnak volt egy hatásvizsgálata, ha én ezt jól tudom, márpedig azt gondolom, hogy jól tudom, amely után azt írták, hogy teljesen megalapozatlan az a kijelentés, hogy az ügyintézők és a tisztségviselők fizetése 2 030 százalékkal magasabb lesz, ahogy ezt a tervezet írja. Azt is mondja az OBH, és a Bírói Egyesület is tudomásom szerint egyetért ezzel, hogy a javaslat nem biztosítja, hogy a többletkötelezettségekhez pluszjuttatások járjanak, mint az állami tisztségvis előknél, és itt általánosan merül föl az a kritika, hogy a tervezet nem képes megteremteni sem az igazságügyi alkalmazottak illetményemelkedését, a valódit, sem pedig az állami tisztségviselői illetményrendszerrel való összhangját nem képes biztosítani a b írósági rendszernek, már az anyagi rendszerre gondolok természetesen. Nos, ha ez így van, és ha ezek igazak, akkor kíváncsi lennék, hogy erről mi a minisztérium álláspontja, legalábbis a bíráké tudomásom szerint ez. Amiről még mindenképpen szót ejtenék a v ezérszónoki fölszólalásban, ez a cafetéria eltörlése. A magam részéről itt találtam meg azt a pontot, ahol kifejezetten alkotmányellenes vagy alaptörvényellenes a javaslat. Ugyanis nemes egyszerűséggel önök az igazságügyi alkalmazottaknál eltörlik, megszün tetik a cafetériát, és arra hivatkoznak, az Iasz.ban kerülnek ezek a rendelkezések rögzítésre, ami természetesen nem kétharmados, nem sarkalatos törvény. Igen ám, tisztelt államtitkár asszony, csak az igazságügyi alkalmazottak cafetériajuttatásának a jog alapját nem az Iasz. teremti meg. A részletszabályok valóban ott kapnak helyet, például az OBH elnökének a lehetőségei, jogosítványai annak a meghatározására, de maga a juttatás jogalapja nem onnan származik, hanem a Bszi.ből, méghozzá a 76. § (3) bekezdé s f) pontjából, és ha ez így van, a Bszi. egy kétharmados, egy sarkalatos törvény. Márpedig, ha a jogalap ott rögzül, akkor ezt egy feles törvénnyel nem lehet felülírni. Az tehát, hogy a cafetéria jár az igazságügyi alkalmazottaknak, egy kétharmados törvén yben került rögzítésre, ennek az eltörlését akkor lehetne megtenni, ha a kétharmad ehhez az Országgyűlésben hozzájárul, és a Bszi.ből ezt a rendelkezést kivesszük. Szeretném mondani a jövőre nézve csak, hogy e tekintetben egyeztetés a mi részünkről biztos , hogy nem szükséges, mert nem járulunk hozzá semmilyen módon sem a cafetéria eltörléséhez. Azt javasolnám, hogy legalább ezt a szabályt érdemes kivenni ebből a törvényből, hiszen legalább alkotmánysértő ne legyen a jogszabály. Minthogy az idő véges, majd a vita további részében beszélünk kicsit akkor erről a bírói fizetésről való leválasztásról, mert ezek szerint én ezt rosszul értelmeztem, de úgy látom, hogy önmagában azt a célt, amit egyébként elérni szándékoznak vele, nevezetesen, hogy növekedjen az il letményalap 2030 százalékkal, úgy tűnik, hogy ez a javaslat nem fogja tudni megoldani. A másik, amit elérni szándékoznak vele, hogy hasonló legyen a szabályozás, mint ami az állami tisztviselőkre vonatkozik, azzal a részével meg egyetérteni nem tudok az á ltalam elmondottak alapján. Éppen ezért, mivel rengeteg probléma, elvi és egyébként gyakorlati kifogás és probléma merül föl a javaslattal kapcsolatban, mi ezt támogatni nem fogjuk tudni, mindazonáltal, hogy ha vannak olyan javaslatok, amelyek jobbá teszik a rendszert, meggondoljuk azoknak a támogatását. Köszönöm szépen a szót. (14.20)
