Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 31. szerda (230. szám) - Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló t... - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3603 ELNÖK : Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Vejkey Imrének, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormánytisztviselők és az igazságügyi, valamint az ügyész, ügyészségi alkalmazottak javadalmazási rendszere közötti összhang megteremtése érdekében immár 15 éve az igazságügyi a lkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény és a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény részét képezi az életpályakülönbözet intézmény e. Ezen garanciális szabály három kategóriába sorolt igazságügyi, valamint nem ügyész ügyészségi alkalmazottak alapilletménye nem lehet kevesebb, mint a közigazgatás meghatározott szintjén dolgozó, a közszolgálati tisztségviselők jogállásáról szóló 2011. é vi CXCIX. törvényben meghatározott illetménykiegészítéssel növelt alapilletménye. Az állami tisztségviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény új illetményrendszert vezetett be, amely nem használja az eddig alkalmazott alapilletmény, illetménykiegészítés, ill etménypótlék fogalmakat, helyette illetménysávokat határoz meg minimum- és maximumértékekkel, amelyeken belül a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg az állami tisztségviselő intézményét. Ennek következtében 2017. január 1jétől az Iasz. és az Üjt. i lletményrendszere elszakadt az állami tisztségviselők új illetményrendszerétől. Az igazságügyi és a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak illetménye még a 2016. október 1jei és a 2017. január 1jei 55 százalékos bírói illetményalapemelés ellenére sem éri el az állami tisztviselők illetményét, ez pedig nagymértékű elvándorlást idézhet elő. A felvázolt probléma megoldását az jelenti, ha megtörténik az igazságügyi és nem ügyész ügyészségi alkalmazottak, valamint az állami tisztségviselők jogainak, így illetmé nyének és kötelezettségeinek minél teljesebb összhangba hozása. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezekre tekintettel a törvényjavaslat alapján az illetmény az alapilletményből, beosztási pótlékból és címpótlékból áll. Az igazságügyi szervezetrendszer sajátos ságaira tekintettel megmaradnak az alapilletmény kiszámításához szükséges szorzószámok, viszont az Áttv. illetményrendszeréhez hasonlóan a törvényjavaslat az egyes fizetési osztályok fokozataihoz rendelve sávokat hoz létre, amelyek alsó és felső értekét eg yegy szorzószám adja. A javaslat az Iasz. és az Üjt. illetményrendszeréből főszabályként eltörli a pótlékok rendszerét. Kivezetésre kerül a munkaköri, a nyelv, a veszélyességi és a kiegészítő pótlék, ugyanakkor a beosztási és a címpótlék megmarad. Ennek indoka - egyrészt nézzük a beosztási pótlék tekintetében - az, hogy az igazságszolgáltatás legfelsőbb szintjén ne következzen be illetménycsökkenés. A címpótlék kivezetésére pedig azért nem került sor, mert az OBH elnökének sarkalatos jogkörét érintené. Ti sztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Garanciális jelentőségű, hogy a hatályos szabályozást fenntartva az igazságügyi alkalmazottak illetményalapja továbbra is megegyezik a legkisebb bírói alapilletmény összegével. A fenti szabályok alkalmazásával egyrész t kezelhetővé válik a garantált bérminimum emeléséből adódó bérfeszültség, másrészt pedig lehetővé válik a középfokú végzettségű ügyintézők esetén az illetmények jelentősebb mértékű, akár 30 százalékos emelése is. A törvényjavaslat célja, hogy az igazságüg yi szervezetrendszer megtarthassa a rendszer működtetése szempontjából kulcsfontosságú alkalmazottait és megállítsa az igazságügyi és nem ügyész ügyészségi alkalmazottak igazságszolgáltatási szervezetrendszerből történő elvándorlását. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A javaslat alapján lehetőség van a munkaszerződéssel való foglalkoztatásra, így a jogi személyiséggel rendelkező bíróságok, ügyészségek a kiemelten fontos feladatot ellátó vagy speciális szaktudással rendelkező alkalmazottakat a korábbi szabályozási
