Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 30. kedd (229. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
3455 befektetők, és örömmel költenék rá a saját tőkéjüket, ha az adminisztratív akadályok nem hátráltatnák őket. De önök még azt a 130 milliárd forintot sem akarják odaadni az embereknek, amit az Európai Unió kifejezetten az otthonok energiahatékonysági korszerűsítésének vissza nem térítendő támogatására nyújtana. (9.20) Mi viszont találtunk az önök választási és kormányprog ramjában szereplő célra 4 ezer milliárd forintot. Minden család kaphat az államtól 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást az otthona felújítására. Mindenki jól jár, megtakarítunk annyi energiát, hogy Paks II. felépítésére nem lesz szükség. Ezt sem mi találtuk ki, a Századvég egyik tanulmányában olvastuk. Ráadásul nem kell azonnal elkölteni a pénzt, hiszen évente csak a lakások 10 százalékát kell korszerűsíteni, csökken az energiafüggőség, új munkahelyek tízezrei jönnek létre, felértékelődik a lakás állomány, és mindenki szebb, korszerűbb, melegebb otthonban élhet, feleakkora fűtésszámlával, mint korábban. Ez egy nagyon egyszerű választás: 4 ezer milliárd forintért két orosz atomreaktor, átmenetileg néhány ezer állás, továbbá több évtizedes függőség O roszországtól és a mostaninál drágább energia; vagy minden családnak 1 millió forintnyi segítség a lakáskorszerűsítéshez, 4 millió felújított otthon, 80 ezer munkahely szerte az országban, az energiaszámlák megfelezése, tisztább környezet, fejlődő magyar gazdaság, jobb élet és tiszta zöldenergia, állami ráfordítás nélkül. Önök szerint melyikkel járna jobban az ország? Ha nem tudják, vegyenek példát Svájcról - ott meg merték kérdezni az embereket. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK : Köszönöm, Schmuck Erzsébet képv iselő asszony. A kormány nevében Aradszki András államtitkár úr válaszol az elhangzottakra. DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Nagyon köszönöm az értékes felvetéseit, mert lehetőségem van arra, hogy tisztázzak egykét félreértést, egykét oda nem figyelésből fakadó lehetetlen állítást. 2011ben fogadta el a Magyar Országgyűlés a nemzeti energiastratégiát, amelynek fő célja, hogy a hazai energiaellátás biztonságos legyen, hosszú távon fenntarthatóan működjön, és mindezzel szolgálja a magyar gazdaság versenyképességét. Ennek egyik fontos eleme volt, hogy törekednünk kell az energiafüggőségünk csökkentésére, és meghatározta, hogy mily en energiamix mellett gondolkozunk az energiaellátás eme céljainak - tehát biztonság, fenntarthatóság, versenyképesség - teljesítésére. Ez az energiamix nem áll másból, mint a nukleáris energia kapacitásának fenntartásából, a megújuló források növeléséből, valamint a meglévő szén, azaz lignitkészletünk indokolt és célszerű felhasználásából. Azóta a vita elsősorban a körül forog, hogy milyen módon lehet helyettesíteni a nukleáris energiát, és a zöldmozgalmak, köztük az LMP is erőteljesen azt mondják, hogy n em kell Paks II. beruházás, helyette megújuló forrásból biztosítsuk azt az energetikai rendszert, amely biztosítani tudja az ellátásbiztonságot, a fenntarthatóságot és a versenyképességet. Ehhez képest azért figyelemreméltó, hogy milyen költségeket jelente ne a tisztán megújuló forrásból történő energiaellátás, vagy legalábbis az a része, amit Paks II. kiváltása jelentene. A naperőművek esetében ez a beruházás 16 200 milliárd forintot jelentene, a szélerőművek esetében pedig 38005000 milliárd forint között . Ez azt jelenti, hogy Paks II. kiváltását a napelemek esetében négyszeres összegből tudnánk biztosítani, míg a szélerőművek esetében legkevesebb kétszeres összegből, s ezzel még nem váltanánk ki és nem kezelnénk az időjárás változásából származó kockázato kat. Minden energiapolitika meghatározó abból a szempontból, hogy milyen az ország adottsága. Az európai uniós energiapolitika, az energiaunió is afelé megy és azt fogadja el, hogy az országok szabadon válasszák meg az energiamixüket, mert nem egyformák az országok adottságai, nem
