Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 30. kedd (229. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik):
3456 egyformák a szélerőművek hasznosítása szempontjából, nem egyformák a geotermikus energia hasznosítása szempontjából, és természetesen a naperőművek szempontjából sem. Hozzá kell tennem, hogy miután az energiaunió egy piaci alapon működő energetikai rendszert céloz meg, ebben az esetben azt kell mondanom, hogy azoknak a szélerőműveknek, amelyek Magyarországon 1012 százalékos kihasználtsággal működnek, versenyre kell kelni az offshore, úgynevezett tengeri szélerőművekkel, amelyek 2022 százalékos kihasználtsággal működnek. Tehát ez a verseny eldőlt ebből a szempontból. Magyarországnak, ha versenyképes áron kívánja az energiaellátását biztosítani, olyan megoldások felé kell fordulni, amelyek stabilan, hosszú távon, nagy kihasználtságg al és olcsón termelnek. Jelen pillanatban az egyik eleme ennek a rendszernek a nukleáris energiaforrásból származó energiatermelés. Természetesen nem kizárt, sőt támogatott a magyar kormány részéről a megújuló rendszerek alkalmazása. Ez azt is jelzi, hogy 2016 végéig 2,1 gigawatt megújuló napelemrendszer megépítésére vonatkozó pályázat érkezett be a hivatalhoz, és amellett természetesen az energiahatékonyságnak is fontos szerepe van az energiaellátás biztonságában. Erre a magyar kormány mintegy 768,4 milliá rd forint vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatási keretösszeget biztosít, az „Otthon melege” program keretében meghirdetett pályázatok pedig a lakosságot érik el az energiahatékonyság növelése szempontjából, és Magyarország természetesen vállalj a azoknak a céloknak a teljesítését, amit az Európai Unió az energiahatékonyság szempontjából megkövetel, és ezt teljesíteni is fogjuk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűl és! A Jobbikképviselőcsoportból Gyöngyösi Márton képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra: „Bérunió: bérrabszolgaság helyett kiszámíthatóságon, tudáson, szolidaritáson alapuló gazdaságot!” címmel. Öné a szó, képviselő úr. GYÖNGYÖSI MÁRTON ( Jobbik ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik történelmi sikert ért el azáltal, hogy Brüsszel befogadta, bejegyezte azt a polgári kezdeményezést, amely a Jobbik által gründolt nemzetközi szövetséggel, nyolc középkeleteu rópai ország összefogásával jött létre a bérek felzárkóztatása érdekében. Ezzel egy történelmi küzdelem, egy új időszámítás, egy valódi szabadságharc indult el a magasabb bérekért, a versenyképesebb magyar vállalkozásokért, hogy mindenki a saját szülőföldj én tudjon boldogulni. A Jobbik ezzel már most többet ért el, mint az elmúlt 27 év kormányai együttvéve, hiszen elindulhat egy aláírásgyűjtés, egy összeurópai népszavazás ebben a kérdésben. A Fidesz- és az MSZPkormányokat közös felelősség terheli azért az állapotért, ami előállt, hogy 27 évvel a rendszerváltást követően, 13 évvel az európai uniós csatlakozásunkat követően egy diplomás vagy egy szakmunkás magyar fiatal előtt alapvetően két lehetőség áll: vagy az elvándorlás Nyugatra egy jobb élet reményében, vagy pedig az itthon maradás, ami az elszegényedés és az eladósodás szinonimája. A rendszerváltás és az európai uniós csatlakozásunk úgy indult, hogy a politikai elitünk egy jobb életet, magasabb életszínvonalat vázolt föl, ígért a magyar társadalomnak, a Nyugathoz való fölzárkózás ígéretével fogtunk neki ennek a vállalkozásnak, ma azonban leszakadás jellemzi a magyar közállapotokat, s már nemcsak a Nyugathoz képest, hanem a középkeleteurópai régióhoz képest is. Ezért pedig az elhibázott gazdaságpolitika a felelős, amely privatizációval indult, a nemzeti vagyonunk elherdálásával, és azzal, hogy a külföldi tőkének gátlástalanul kiszolgáltatta a politikai elit a hazai vállalkozásokat, és a hazai vállalkozások rovására valósította meg a gazdaságpolitikáját, ami alapvetően adókedvezményekkel csábította ide a külföldi tőkét. Ez zajlik most is, az egyszámjegyű társasági adó is erről tanúskodik. Állami támogatásokat adtak a multinacionális nagyvállalatoknak, ma is 12,6 millió forintot fizet a kormány egy fő fogla lkoztatásáért egy multinak, és az alacsony munkabérekre épül a gazdaságpolitika, illetve nap mint nap tesznek arra kísérleteket,
