Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 29. hétfő (228. szám) - A választottbíráskodásról szóló törvényjavaslat-hoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
3444 tudunk beszélni itt a parlamentben, hogy milyen nemzetközi jó gyakorlatok vannak, amiket Magyarországon is érdemes bevezetni, támogatva azzal az esportolók e gyre növekvő rétegét. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK : Köszönjük szépen. Most következő napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán képviselő úr: „Szany, Rábaszentandrás, Vág és Sobor problémáiról.” címmel. Öné a szó, kép viselő úr. (20.20) MAGYAR ZOLTÁN ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az elmúlt hetekben megszokhatták, hogy napirend után a választókerületem néhány településének problémáiról ejtek gondolatokat, és kezdem azzal, amit néhán y szóban a történelmükről el lehet mondani. (Szól a telefonja.) Szanyt 2024 fő lakja, a Kisalföld déli peremterületén, a Rábaközben található. Az 1398as oklevél még Zayan néven említi, 1427ben már mezőváros. A Rába ugyan védte is a töröktől, de áradásaiv al gyakran pusztította is a települést, ezért már akkor megkezdték a védőtöltések építését. 1783ban már állt a településen a püspöki palota, a helyiek joggal büszkék rá, hogy Apor Vilmos püspök is sok időt töltött itt nyaranta. 1778tól Szany plébánosa a kor neves költője, Nagy János volt, aki a helység szellemi és társadalmi életében is aktívan részt vett. 1753ban épült a Szent Annakápolna, amely idővel jelentős búcsújáró hellyé vált. Az 1870es népszámlálás adatai szerint 2754 lakos, 733 ló, 1324 szarv asmarha, 3614 juh, 1209 sertés és 45 kas méh volt a községben. De nem lehet elkerülni a negatívumokat sem, így a kivándorlási hullám is érintette a települést, ehhez az l898as nagy tűzvész jelentősen hozzájárult. ELNÖK : Képviselő úr, elnézést, hogy belesz ólok, de valami miatt nagyon rosszul hallani a beszédét. Majd hozzáadom a másodperceket. MAGYAR ZOLTÁN ( Jobbik ): Igen, elnézést. (Kiveszi a zsebéből a telefonját.) Így jobb? ELNÖK : Úgy tűnik, hogy igen. MAGYAR ZOLTÁN ( Jobbik ): Köszönö m. A falu Kanada nevű része az amerikás szanyiakra emlékeztet, az általuk hazaküldött pénzből épültek itt az első házak. Vág: 440 lélek lakja, a Rábaköz déli részén, a Rába bal partján helyezkedik el. Az első írott emlék 1263ból, IV. Béla idejéből való. A falu neve a vág igéből eredeztethető, arra utal, hogy a Rába folyó itt hatalmas erdőségek között kanyargott. A közeli Rába folyó és az üde színfoltú horgásztó, a gondozott Wathaypark látogatásra érdemes. Rábaszentandrást 479 fő lakja, Szany mellett helye zkedik el, azzal közös vasútállomása van. A község nevét a Zenthandras alakban őrző első írásos dokumentum Mátyás király korában, 1469ben kelt. A reformáció korában Szentandrás lakói evangélikus hitre tértek át, aminek következtében papjuk, Borhidai Mikló s prédikátort később gályarabságra ítélték. Híres szülötte Kis János, aki egy szerény, nádtetős házban, hétgyermekes jobbágycsalád harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot. Végül Soborról kell ma szót ejtenem. 250 lelkes település, szintén a Rábaköz dé li részén fekszik. Az első oklevélben még Sobur néven említik 1314ben, ekkor arról tudósít, hogy Osl nembeli Lőrinc visszakapta Kőszegi Kakas Miklóstól. A XVIIIXIX. században a soboriak - helyi tájszólással sobriak - főleg állattenyésztéssel és halászatt al foglalkoztak, de vízimalmaik is voltak a Rábán.