Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 29. hétfő (228. szám) - A választottbíráskodásról szóló törvényjavaslat-hoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
3445 Ezek a települések, elmondható, hogy mai állapotukban sajnos nem a fénykorukat élik. Ahogy a Rábaköz jó néhány más településéről, falváról elmondható, korábban voltak időszakok, amikor sokkal többen éltek ezeken a településeken. Az úthálózatról szinte minden héten szót kell ejtenem. Ezen települések kapcsán azonban kiemelten azt kell mondanom, hogy a gyorsforgalmi úttól néhány kilométerre fekvő települések esetében is siralmas a hazai úthálózat. A XXI. száz adi életminőséget képtelenség ilyen úthálózatok mellett élni, és nem is lehet csodálkozni azon, hogy ezen településekre bizony a fiatalok nem szívesen jönnek vissza, mondjuk, a felsőoktatás elvégzése után. Fontos elmondani azt is, hogy ezen településeken a mezőgazdaság volt az, és legfőképpen a ráépülő élelmiszeripar vagy korábban a háztáji tevékenység, ami egyfajta többlet hozzáadott értéket adott, és ami az itt élőknek egy jelentősebb bevételt teremtett, és ezáltal egy sokkal minőségibb élet volt elképzel hető ezeken a településeken. Érdemi, tisztes bért kínáló helyi munkahelyekre is szükség lenne, és persze nem olyanra, mint a csornai napelemgyár, szintén néhány kilométerre ezektől a településektől, ahol a mai napig nem lehet tudni, hogy mi történt. Kétmil liárd forint támogatást kaptak a kormánytól, azt nem hajlandók elárulni, hogy az Eximbanktól kapott 7 milliárdos keretből mennyit hívtak le. Egy biztos, a múlt héten már a biztonsági őröket is elküldték a területről, a technológia nem érkezett meg, az épül etet felhúzták jó sok adóforintból, és egyetlenegy darab munkahelyet sem teremtettek. Remélem, hogy ez változik és betartják az ígéreteiket, és valóban megteremtődnek ezek a munkahelyek a Rábaközben is. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönjük. A következő napirend utáni felszólalásra jelentkezett Hegedűs Lorántné képviselő asszony: „A vörös terror ellen küzdő hősök és áldozatok igazi emlékének védelméről.” címmel. Öné a szó, képviselő asszony. HEGEDŰS LORÁNTNÉ ( Jobbik ): Köszönöm szépe n a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A vörös terror ellen küzdő hősök és áldozatok igazi emlékének védelméről nyújtottunk be országgyűlési határozattervezetet Ander Balázs képviselőtársammal, azért, mert 2018. október 31én fogunk e mlékezni Tisza István meggyilkolásának, halálának 100. évfordulójára, és ennek kapcsán, a méltó megemlékezést segítendő, kezdeményezni szeretnénk elsősorban a nemzeti vértanúk emlékművének a visszaállítását. Tudjuk, ez az emlékmű egykoron a nemzet főterén, a Kossuth téren, illetve az ahhoz kapcsolódó Vértanúk terén állt, Füredi Richárd alkotása volt, amelyet 1934. március 18án avattak föl. Magán az emlékművön föl volt sorolva a vértanúk neve hosszú sorban, kezdve Tisza Istvánnal. Ez egy hatalmas, robusztus kőpillér volt, amelynek a tetején egy kőkoporsó volt látható, a Kossuth tér felőli oldalon Hungária nőalakkal, a Szabadság téri oldalon pedig a bolsevizmus szörnyetegével küzdő férfialakkal. Mindenképpen szükségesnek tartjuk, ha a nemzet főterének ’44es arculatához szeretnénk ragaszkodni az Országgyűlés korábbi határozata értelmében, tehát szükségesnek tartjuk, hogy ez az emlékmű is visszakerülhessen, ha nem is pont az eredeti helyére, de mindenképpen valahova a nemzet főterére, a nemzet főtere közvetlen környezetébe. Ezzel összefüggésben az országgyűlési határozati javaslatunkban azt is kezdeményezzük, hogy ne csak Budapesten, ne csak a nemzet főterén, hanem az egész országban Tiszta István halálára és az azt követő rettenetes vörös terror további áldozat aira is méltó módon tudjunk megemlékezni, kegyelettel tudjunk megemlékezni, és így a hazánk területén a kegyeleti helyszínekről, illetve közterületekről mindenhonnan távolítsuk el a kommunizmust éltető, követőit hősként igazoló, így kiemelten „A kommunizmu sért, a népért éltek!” feliratokat, valamint a kommunista jelképek összességét. Képzeljük el, kedves képviselőtársaim, hogy amikor valaki ma Magyarországon a nemzeti sírkertben Arany János sírja előtt szeretne megállni és fejet hajtani, akkor nem tudja nem észrevenni
