Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről című politikai vita - GELENCSÉR ATTILA jegyző: - ELNÖK: - HISZÉKENY DEZSŐ jegyző: - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
3215 tekintetében. Mindenekelőtt szeretném azt hangsúlyozni, hogy a kormány támogatja a kezdeményezést és várakozással tekint a vita elé. Ennek jeleképpen támogattuk a frakcióknak azt az indítványát, hogy az eredeti tervekkel ellentétben megkettőzött, dupla időtartamban kerüljön sor erre a vitára. A nyilatkozatot a kormány nevébe n teszem, nemcsak mint a vidékfejlesztési források elosztásáért felelős tárcával rendelkező miniszter, hanem úgy is, mint a kormány általános képviseletével fölruházott miniszter, tekintettel arra, hogy 2010 után a vidékfejlesztési munka 2014ig a Földműve lésügyi Minisztériumban zajlott több tárcát érintve, most pedig a vidékfejlesztés, illetve különösképpen a 10 ezer fő alatti települések fejlesztésével kapcsolatos tervezés, településrendezési, tervezési, koncepcionális elképzelések a Miniszterelnökséghez tartoznak. Mindenekelőtt azért szeretném megköszönni képviselőtársaimnak a kezdeményezést, hogy e Ház falai között beszélhetünk a vidékfejlesztés aktuális kérdéseiről, mert nyilvánvaló, hogy ma az Európai Közösségben, de a civilizált világ minden országáb an zajlik egy nagyon komoly vita, egy nagyon komoly diszkusszió arról, hogy a kisebb településeknek milyen lehetősége van arra, hogy megtartó- és megélhetési képességet tudjanak fölépíteni és biztosítani, megtartani a lakosságot és megélhetést biztosítani az ott élő polgároknak. Két dolog azonnal ütközik egymással: a nemzeti lokális szempontok és természetesen a globális világ kihívásai. Ezekkel Magyarország is nehezen küzd, tehát a vita alapja joggal lehet annak a megkérdezése vagy föltételezése, hogy vajo n Magyarország hogyan fog válaszolni azokra a globális kihívásokra, amelyek különösképpen érvényesülnek az Európai Unión belül, ahol az emberek szabad áramlása, a szolgáltatások szabad áramlása és a tőke szabad áramlása megvalósult, és ahol azért támogattá k nagyon sokan 2004ben, hogy Magyarország az Európai Unió tagja legyen, hogy szabadon vállalhassanak munkát vendégmunkásként vagy akár vendégletelepülőként tőlünk nyugatabbra lévő országokban. Tehát a lokális szempontok és a globális szempontok ütköznek e gymással. Másrészről nyilvánvalóan vannak internacionalista folyamatok a világban, és vannak patrióta szempontok, amelyeket érvényesítenünk kell. Itt fölmerülnek olyan újabb szempontok is harmadrészt, amelyek fölvetik a XXI. század fontos kihívását, amelye k a természetes táj, illetve az ökológiai örökség megőrzésével kapcsolatosak, amelyek az LMP számára kiemelten fontos célként szolgálnak. Általában Magyarországon hosszú időre vezet vissza az a politikai vita, amely a falu és a város közötti társadalmi, sz ociológiai különbségeket és nehézségeket dolgozza föl. Most külön nem citálnám és figyelmeztetném az Országgyűlést, hogy ennek a kulturális életünkben, a közgondolkodásban, a társadalmi gondolkodásunkban is mély gyökerei vannak ma már. Hosszú ideológiai és elvi viták után vagyunk, népiek, urbánusok, és sorolhatnám, hivatkozhatnám a falukutatók és mások mozgalmát, akik a falu nehézségeire fölhívják a figyelmet. Azért fontos ez, mert ma Magyarországon 3155 település van. A főváros, 23 megyei jogú város, 118 tízezer fő fölötti város, 204 tízezer fő alatti város és 2809 község besorolású település, tehát község vagy nagyközség; 2809 település, amely falunak számít, és ezeken a településeken él a magyar lakosságnak mintegy 40 százaléka. Ezért ennek a kérdésnek a napirendre vétele különösképpen aktuális, függetlenül attól, hogy egy ellenzéki pártot nyilvánvalóan közvetlen politikai szándék is vezethet vagy politikai népszerűség hajhászása is vezethet. No, nem ezt tételezem föl, hanem az elvi és komoly mélységű me gbeszélés szándékát tételezem föl az ellenzéki pártok részéről, amikor ezt a napirendet fölvételre kérték. Másrészről ismertek azok az egészen kétségbeejtő liberális megközelítések, amelyek Mihályi Péter szavaiban fogalmazódtak meg 2006ban, aki azt merte mondani - mint az akkori kormány egy meghatározó ideológusa az SZDSZ képviseletében , hogy Magyarországon sincs már szükség falura, hiszen évezredek alatt a falu mint létforma, mint létezési forma meghaladott dolog, ezért a falvak fölszámolásával és egy ú j életforma létrehozásával kell számolnunk; nincs értelme falvakat
