Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 22. szerda (201. szám) - A Horvát Köztársaságnak az Európai Gazdasági Térségben való részvételéről szóló megállapodás és három kapcsolódó megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZABOLCS ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
312 Kérem a tisztelt Ház hozzájárulását és támogatását a Horvát Köztársaságnak az Euró pai Gazdasági Térségben való részvételéről szóló megállapodás, valamint az előbb említett három kapcsolódó kiegészítő jegyzőkönyv törvényi kihirdetéséhez. Köszönöm. (14.10) ELNÖK : Köszönjük. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Megadom a szót els őként Szabolcs Attilának, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. SZABOLCS ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az Európai Gazdasági Térség 1994ben jött létre, s azóta is folyamatosan bővül, amelynek oka többek között az, hogy az Európai Unió új tagjai tulajdonképpen az uniós tagsággal együtt vállalják a részvételt ebben a szervezetben is. Azonban mint köztudott, az Európai Gazdasági Térségnek vannak nem uniós tagjai is, mint például Iz land, Liechtenstein és Norvégia. Az előttünk lévő javaslat lényegében technikai jellegű, a horvát tagságból eredő formaság, ugyanakkor jó alkalom, hogy ejtsünk pár szót arról, hogyan is lett Horvátország uniós tag. 2013. július 1jén Horvátország csatlakoz ott az Európai Unióhoz, ezzel, mondhatjuk, hogy Horvátország végre hazaérkezett Európába. Ezt idézőjelbe kell tenni, mivel mindannyiunk számára világos, hogy az évszázadokon át a Magyar Királysághoz, illetve a római katolikus és nyugati kultúrához tartozó Horvátország sohasem hagyta el Európát, mégis volt egy elég hosszú időszak, amikor Horvátország részben saját akaratából, részben kényszer miatt nem volt része a szabad Európának, a többi volt szocialista államhoz hasonlóan más érdekszférában, más kulturál is helyzetben találta magát. Nemcsak a nehéz szocialista múlt sújtotta, hanem az is, hogy egy mesterséges délszláv vidékhez tartozott. 2003ban nyújtotta be a tagfelvételi kérelmét, és 2004ben hivatalosan is tagjelölt ország lett. Ezek után azonban két na gy nehézséggel kellett szembenéznie Horvátországnak: egyrészt a háborús bűnösök kiszolgáltatása okozott súlyos problémákat, másrészt a Szlovéniával határos tengeri határ kialakítása okozott gondokat. 2011ben Horvátország a csatlakozási törekvéseiben fonto s támogatóra lelt Magyarország személyében. Hazánk ekkor töltötte be az EU soros elnökének tisztét, és egyik fő célunkká a horvát EUtagság támogatását tettük meg. Ilyen erős és nyilvánvaló támogatottsága Horvátországnak korábban nem volt. A sokszor igen e rős ellenszél dacára sikerrel járt a magyar kormány, hiszen 2011. június 24én lezárultak a horvát csatlakozási tárgyalások, a lengyel elnökség idején, 2011. december 9én pedig ünnepélyesen aláírták a csatlakozási szerződést. Magyarország az első országok között 2012. február 13án hagyta jóvá a horvátok európai uniós csatlakozását. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák önök is a T/13928. számú javaslatot, amely fontos lépés, hogy a formaságok terén is befejeződjön Horvátország hazatérése. Kös zönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönjük. Most megadom a szót Mesterházy Attilának, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tis ztelt Ház! Ma sok olyan napirendi pont van itt az Országgyűlés asztalán, amikor a kormánypárt és az ellenzék egyetért az előterjesztés tartalmát illetően. Nem nagy titok, gondolom, kikövetkeztethető, hogy az MSZP frakciója ezt az előterjesztést is természe tesen támogatja. Egyetlenegy érvet hadd emeljek ki, amit talán fideszes képviselőtársam nem mondott az imént el, hogy Magyarország folyamatosan bővítéspárti, tehát folyamatosan abban érdekelt és azért tett diplomáciai erőfeszítéseket, hogy mind az Európai Unió, mind pedig a NATO keretében minél több régióbeli ország tudjon csatlakozni. Ez egy jó értelemben vett történelmi
