Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 22. szerda (201. szám) - A Horvát Köztársaságnak az Európai Gazdasági Térségben való részvételéről szóló megállapodás és három kapcsolódó megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
313 hagyomány, diplomáciai alapvetés, és ez szerintem így van helyesen. Éppen ezért az is az érdekünk, hogy ha egy ország már csatlakozott az Európai Unióhoz, akkor adott esetben minél gyorsabban szervesüljön ez a csatlakozás, tehát magyarul minél több területen intézményesen is befejeződjék az a csatlakozási folyamat, amelynek a tartalma a horvát csatlakozással megtörtént. Tehát éppen ezért mi azt gondoljuk, hogy minden ilyen egyezmény minél gyorsabb, a magyar parlament által történő elfogadása segíti ezt a folyamatot, és Magyarországnak is jelenthet egyfajta külpolitikai előnyt, ha azt mutatjuk a partnerországoknak itt a régióban, hogy a számu kra fontos kérdésekben a magyar parlament gyorsan, hatékonyan és zökkenőmentesen jár el, úgyhogy államtitkár úrnak még egyszer említeném, hogy az MSZP frakciója támogatja ezt. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönjük. Most megadom a szót Ander Balázsnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen törvényjavaslatra Horvátország EUs csatlakozása miatt van szükség. E megállapodás ok kihirdetésével déli szomszédunk teljes mértékben csatlakozik az Európai Gazdasági Térséghez. Az Európai Gazdasági Térség az EU egységes piacának kiterjesztése olyan országokra, amelyek nem kívánnak részt venni az Unió politikai közösségében. Egyszerűen megfogalmazva, Európai Unión kívüli államokról van szó, amely jelenleg Liechtensteint, Norvégiát és Izlandot jelenti. A törvényjavaslat elfogadásával egy déli szomszédunk válik teljesen az Európai Unió közös piacának részévé, ami Magyarország számára strat égiai fontosságú lépés, így a Jobbik egyértelműen támogatja azt. Különös tekintettel, ha azt is figyelembe vesszük, hogy idén van Szent László éve, és ez mindenképpen arra kötelez minket, hogy felidézzük és megemlékezzünk arról a 8 évszázados magyarhorvát sorsközösségről, amely 8 évszázad zömmel tényleg barátságban telt el egykoron az úgynevezett két nemzet koncepciójának jegyében. Példamutatóan tudtunk együttműködni mi, magyarok és horvátok Európa ezen vérzivataros régiójában is. Ahhoz viszont, hogy minde n egyes ilyen megállapodás, egyezmény valódi tartalommal töltődjék meg, többre is szükség van a patetikus történelmi múlt és hagyományok fölelevenítésén kívül, ezeket meg kellene tölteni kézzelfogható tartalmakkal. Viszont ha arra gondolunk, hogy az egymás sal szomszédos területei mind Magyarországnak, mind pedig Horvátországnak saját államaik hátsó udvarának, szegényházának számítanak, akkor be kell látni, hogy bizony van hová fejleszteni ezeket a kapcsolatokat, hiszen a Drávamente régiója irtózatos problé mákkal küzd itt is és a határ túloldalán is. Akkor válnak ezek a kapcsolatok még élőbbé és még pezsgőbbé - most sem panaszkodhatunk egyébként, hiszen azért meg kell említeni, hogy Magyarország a 4. legnagyobb befektető Horvátországban, és a horvátok számár a mi vagyunk a 8. legnagyobb gazdasági kereskedelmi partner, Magyarország számára pedig ebben a sorrendben Horvátország a 20. Az éves gazdasági kereskedelmi kapcsolataink is egész szépen alakulnak, hiszen a 2014es számok azt mutatják, hogy a Magyarországr ól Horvátországba irányuló export több mint egymilliárd eurót tett ki, egészen pontosan 1 milliárd 200 millió euró környéki ez az összeg, míg a Horvátországból Magyarországra érkező import is 400 millió euró környékén mozgott, tehát mindezek a statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy van potenciál a két ország közötti kapcsolatban. Tovább kellene ezeket fejleszteni, például adott esetben az infrastruktúra fejlesztésével, kiépítésével. Nagyon sajnálom egyébként, hogy elment innét államtitkár úr, aki infrast ruktúrafejlesztés kapcsán talán néhány szót hozzá tudott volna szólni ahhoz, hogy hogyan állunk, mondjuk, ebben a tekintetben a DombóvárKaposvárGyékényesvasútvonal fejlesztése kapcsán, mi lesz majd a 6os autópálya bővítésének sorsa, hogyan alakul majd az M60as út, mikor fogja elérni Magyarországon a
