Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 17. szerda (224. szám) - Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - SZABÓ SÁNDOR (MSZP):
2875 költségvetésről szólnék. Képviselőtársamtól eltérően kicsit másképp látjuk mi a helyzetet. Képviselő úr felvázolta, hogy milyen jól teljesít a kormány hat éve, mi pedig úgy látjuk, hogy Magyarország Kormánya erőlködik annak érdekében, hogy erősödjön, azonban regionális összevetésben hazánk gazdasági helyzetét vagy a magyar polgárok anyagi gyarapodását vizsgálva az látszik, hogy sokkal inkább növekedett a leszakadás mértéke a megelőző években. Nemzetközi szinten rossz híre van a magyar gazdaságpolitikának, amely a magyar tulajdoni arányok növelése érdekében az egyes ágazatokban a külföldi tulajdonú cégek kivéreztetésére irányul, és igazából, ha szigorúan veszem, komoly tőkebev onás az elmúlt időszakban nem volt, hacsak a bankok tőkebevonásáról nem beszélünk. A költségvetés pedig csak azért lehet jó helyzetben, mert kevesebbet költöttek egészségügyre, oktatásra, szociális ellátásokra, így összességében általánosságban azt lehet e lmondani, hogy a következő évi költségvetés jövőre is kiszolgálja a kormány urizálását, e tekintetben igazságtalan és a korrupció melegágya. Ami a helyi önkormányzatokat érinti: azt látjuk, hogy a Fidesznek 2010 óta, amióta kormányzati hatalomra került, eg yre világosabb célja a hatalomkoncentráció, a kormányzati tevékenység kontrollálhatóságának a szűkítése, a hatalmi ágak mozgásterének a korlátozása. Ez a folyamat zajlik évek óta a már csak egyetlen, még valamelyest valós ellensúlyt képviselő hatalmi ág, a helyi közösségek képviseletére és érdekérvényesítésére hivatott önkormányzatok esetében is, azok feladat- és hatáskörének folyamatos drasztikus szűkítésével, az ellátásokhoz szükséges pénzügyi források csökkentésével. Az önkormányzati feladatok ellátásána k pénzügyi forrásai a mindenkori költségvetési törvények alapján nagyon jól nyomon követhető módon évek óta szűkülnek. Ennek oka nem csupán az egyes feladatok állami részről történő átvállalása, államosítása, centralizálása vagy bárhogy is nevezzük, hanem a megmaradó feladatellátáshoz szükséges források reálértékmegőrzésének az elmaradása. A helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához a központi költségvetés, ahogyan látjuk, 695 milliárd forintot biztosítana 2018ban, és ha megnézzük, az utolsó szocialis ta kormányok idején ez a szám 1164 milliárd forint volt, ami 41 százalékos csökkenést mutat 2010hez képest. A kormányzati tervek szerint jövőre a 2017. évivel szinte megegyező összegből kell megoldani az önkormányzatok működésének általános alapvető és vá rosüzemeltetési feladatait. Az látható, hogy a köznevelési, szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési, valamint a kulturális feladatokra szánt támogatás valamelyest több, mint amennyi tavaly volt, de ez döntően az ágazati bérpolitikai intézkedések fin anszírozása miatt valósul meg. Számottevő viszont az önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatása előirányzatának jelentős csökkentése - 23 százalékkal csökken ez a szám , ami összegszerűen 14,1 milliárd forintot tesz ki. Az önkormányzatok finanszír ozása 2013 óta feladatalapú finanszírozás, feladatalapú támogatási rendszerben történik, a finanszírozási struktúra alapjaiban azonban ma sem tér el a 2013ban kialakított és alkalmazott forrásallokációtól. Az önkormányzatokat megillető egyes költségvetési támogatásokat 2018ban is csökkenti az úgynevezett beszámítás összege, ami azt jelenti, hogy az alacsonyabb helyiadóbevétellel rendelkező települések sajnálatos módon rászorulnak meghatározott százalékú kiegészítő forrásra, hiszen a feladataikat csak így tudják ellátni, és a jelentősebb iparűzési adóval rendelkező települések, jellemzően a nagyvárosok, amelyek pedig ezt a pénzt fejlesztésre fordíthatnák, viszont ennek megfelelően forráselvonásban részesülnek. Megítélésü nk szerint a 2013ban bevezetett, feladatfinanszírozásnak nevezett rendszer az önkormányzatoktól történő forráskivonás ürügyéül szolgál csak alapot, a korábbi normatív finanszírozási rendszerhez képest nem jelent egy új átgondolt, akár egységes finanszíroz ási rendszert. Ez a kormányzati kényszeres forráselvonás 2018ban is folytatódik, nagyon röviden úgy is fogalmazhatnánk, azt látjuk és azt tapasztaljuk, hogy sokkal több forrást vont el az önkormányzatoktól a kormány, mint amennyi feladatot azok átvállalta k. A feladatfinanszírozás alapelveiben egyébként hibás, nincs meghatározva, hogy milyen szintet, milyen színvonalat jelent egyegy feladat ellátása, mi a minimumfeladatellátási szint egyegy
