Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 17. szerda (224. szám) - Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - SZABÓ SÁNDOR (MSZP):
2876 ágazatban. A kiszámított finanszírozási számok nem fedik le a té nyleges költségeket, minden egyes feladatot sajnos ki kell egészíteni saját forrásból, már ha a településeknek erre van pénzük. Jellemzően ad hoc és kiszámíthatatlan évközi finanszírozás történik egyes feladatoknál, ami értelemszerűen a biztonságos, a terv ezhető önkormányzati működtetést szinte teljes egészében ellehetetleníti. A feladatfinanszírozási rendszer úgy lenne normális, átlátható vagy tervezhető az eddigiekkel szemben, ha meg lenne határozva az önkormányzati kötelező és önként vállalt feladat jogs zabályi szinten, erre alapozva meg lenne állapítva a feladatok ellátási minősége, mennyisége alapszintje, és ez alapján a feladatokra jellemző területi, regionális egységköltségeket megismerve lehetne egy egységes, normális és kiszámítható forrást biztosít ani. (20.30) A kormány bérpolitikája is ellentmondásos, hiszen előír, rendel, de ennek forrását nem adja oda az önkormányzatoknak, csak folyamatosan ígérget. Többször tettem fel magam is szóbeli kérdést, a Belügyminisztérium államtitkára folyamatosan azt v álaszolta, hogy abban az esetben, ha szükség van az önkormányzatoknak a pluszforrásra a bérhez, hiszen a garantált bérminimum, illetve a minimálbér emelésével az önkormányzatok egyfajta nehéz helyzetbe kerültek, és ehhez forrást nem kaptak, akkor majd ezt az állam odaadja az önkormányzatoknak. Ez azóta is csak ígérgetés, ilyenfajta forrást az önkormányzatok nem kaptak. Senki nem vitatja azt, hogy sürgetően szükség volt a régió legalacsonyabb béreinek emelésére. A visegrádi négyek között is a legalacsonyabba k a bérek nálunk, az átlagbérekben a lemaradásunk elérte a 30 százalékot. De ahogyan azt egyébként a kis- és középvállalkozások megszenvedték, úgy megszenvedik az önkormányzatok is, hiszen mint mondtam, nem tudják egyértelműen teljesíteni a kötelező béreme lést, illetve, ha tudják, akkor azt vagy kötelező feladataik vagy egyéb feladataik kárára, terhére tudják megoldani. Hiszen, mint mondtam, pluszforrást az önkormányzatok nem kaptak. 230 ezer fő közalkalmazott dolgozik minimálbéren, illetve garantált bérmin imumon, a bértolódás pedig több mint 470 embert érint. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a közalkalmazotti és köztisztviselői bértábla immár kilencedik éve változatlan, nem változik, függetlenül attól, hogy egyébként folyamatos tárgyalásban vannak. A Közszolgála ti Dolgozók Szakszervezete folyamatosan kéri, mi is itt, az Országgyűlésben számos alkalommal interpelláltunk, kérdést tettünk föl önöknek ebben az ügyben. Ugyanakkor előrelépést nem látunk. Azt látjuk, hogy a 30 ezer önkormányzati köztisztviselő kétharmad a 9 éve egyetlen fillért sem kapott béremelés gyanánt. Azt viszont látjuk, hogy a kancelláriaminiszter bejelentette, hogy ne is számítsanak több állami pénzre a jövőben sem, miközben egyébként az állami tisztviselők 30 százalékos béremelésben részesültek. Nem azzal van baj, hogy ők kaptak, nem sajnáljuk tőlük, nem is értük aggódunk, hanem a többiekért aggódunk. Értük emelünk szót, mint ahogyan egyébként azt a szakszervezetek is teszik. Ha a szociális és gyermekjóléti ágazatot nézzük az önkormányzatoknál, ak kor azt tapasztaljuk, hogy míg az önkormányzatoknál egy komoly centralizációs folyamat zajlott minden területen, addig ez az a terület, amelyen egyfajta decentralizáció folyik a kormányzat részéről. Történetesen az, hogy 2015 márciusa óta a településeknek maguknak kell megoldaniuk, hogy hogyan és miként biztosítják a pénzügyi forrást a rászoruló családok számára. 2015. március 1jétől ugyanis az önkormányzatoknak maguknak kellett meghatározniuk, hogy milyenfajta települési támogatást adnak, hiszen a kormány a szociális segélyt, a közgyógyellátást és még sorolhatnám a pénzügyi forrásokat, az önkormányzatoktól elvette. Ezzel természetesen megint az a baj, hogy a több mint 3 ezer település vagy önkormányzat esetén nagyon sok önkormányzat erre képtelen, nem tudj a megoldani. Honnan is tudná megoldani, hiszen az alapvető feladataik megoldása is problémát jelent. Van természetesen néhány nagyobb város, többek között például Szeged városa is, amely egyébként az idei saját költségvetésében egy 500
