Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 17. szerda (224. szám) - Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DEMETER ZOLTÁN (Fidesz):
2864 harckocsiból kiveszünk egy vagy két beosztást, akkor a harckocsi működésképtelen lesz. Tehát ezért ez a hármas tagozódás. És hogy megtartsuk és az állományt bővíthessük, azért igenis na gyon sokat tettünk. Az illetményemelés, a legénységi állomány tekintetében a tavaly miniszter úr döntése által bevezetett munkaerőpiaci pótlék, amely az idei évben beépült a legénységi állománykategória illetményébe, én azt gondolom, hogy ezzel és ezekkel a lépésekkel, ami minden év január 1jén, 2018. és 2019. január 1jén 5 százalék emelést jelent, igyekszünk vonzóvá és megtartó erejűvé tenni az itt szolgálóknak a munkahelyét. A szolgálati járandóság és nyugdíj kérdésé ben azt gondolom, hogy az, amit megteremtettünk, egy igazságos rendszer. Igazságosabb, mint a korábbi volt. Tettünk azért is, hogy azok a katonák, akik egészségkárosodást szenvednek, tovább szolgálhassanak, vagy ha nem tudnak, mert az egészségkárosodásuk o lyan mértékű, akkor megkapják a járandóságukat, és a katonáknak így is, még ebben a rendszerben is van öt évvel korábban lehetőségük a szolgálatot abbahagyni, hogyha a helyzet úgy kívánja. Ha nem, akkor pedig igyekszünk a közszolgálat más területén lehetős éget biztosítani nekik. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Demeter Zoltán képviselő úr, a Fidesz képviselője következik. Tessék! DEMETER ZOLTÁN ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Már többször elhangzott a mai napon, hogy a 2018as költségvetés a munkából élőknek a költségvetése. Igen, szeretnénk elérni, hogy minden magyar ember érezze azt, hogy van értelme, van gyümölcse a munkájának, és természetesen érezze a haladást mind a saját, mind pedig családja é letében. Ezért tűztük ki célul a teljes foglalkoztatottság elérését, ezért adtunk a családoknak évről évre kedvezményeket, és erősítjük tovább az országnak a határvédelmét, biztonságát. És mindez azért lehetséges, mert a kormányváltás után Magyarország köl tségvetése stabilizálódott, és így Magyarország gazdaságilag is erősödött. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg nekem, hogy az Igazságügyi bizottság tagjaként a bizottság feladatkörébe tartozó egyházügyekről is szóljak a költségvetéssel kapcsolatban. Sz eretném idézni először is az Alaptörvény VII. cikkének (4) bekezdését, amely rögzíti: „Az állami és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházakként működnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít.” Tisztelt Képviselőtársaim! Az, hog y az állam és az Országgyűlés mennyire komolyan gondolja mindezt, ezt az együttműködést egy közelmúltban elfogadott törvényjavaslat is biztosítja, amely a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adta a geszti Tiszakastélyt. Tettük ezt azért több mint kétharmaddal, mert úgy gondoltuk, hogy az épületnek a református egyház lesz a legjobb gazdája, kulturális, oktatási és hitéleti célra használva, a közjót szolgálva. Jelenleg is folyamatban van egy olyan eljárás vagy egy olyan javaslat, amely többek között a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusának biztosítana ingatlant, de mondhatjuk úgy is, hogy otthont, mégpedig azért, hogy méltó körülmények között végezhessék magyarországi tevékenységüket. Az állami és a vallási közö sségek együttműködés iránti elkötelezettségét bizonyítja a benyújtott költségvetésről szóló törvényjavaslat. Az egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások közül szeretném kiemelni a hittanoktatás támogatását. Az egyházügyi törvény alapján az egyház i jogi
