Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 17. szerda (224. szám) - Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DEMETER ZOLTÁN (Fidesz):
2865 személy az állam, a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nevelési, oktatási intézményben és az állam vagy az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott felsőoktatási intézményben törvényben meghatározott módo n hitéleti oktatást szervezhet, és a hitéleti oktatás költségeit törvény, illetve a bevett egyházzal kötött megállapodás alapján az állam biztosítja. (19.40) A fakultatív hitoktatás az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet f igyelembe véve, a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben történik, az iskolákban a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez, a kollégiumban pedig a kollégiumi foglalkozások rendjéhez illeszkedően szervezhető. Meggyőződésem, h ogy a jövő nemzedékek erkölcsi, etikai és lehetőség szerint hitelvi nevelése nagyban befolyásolja Magyarországnak a sorsát. Éppen ezért nagyon fontosnak tartom, hogy a költségvetés mind a kötelező, mind a fakultatív hittanoktatáshoz az igények szerint megf elelő költségvetési forrást biztosítson. Tisztelt Képviselőtársaim! A vallási közösségek megkerülhetetlen oktatási és köznevelési feladatellátásán túl szeretnék szólni az egyházaknak a nemzetmegtartó szerepéről is. A költségvetés ugyanis fedezetet biztosít az 5 ezer lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékára. A jövedelempótlék a hitéleti támogatási célon túl hozzájárul a kistelepülések megtartóerejének a megőrzéséhez. A 2018as költségvetés fedezetet biztosít to vábbá a külhoni szórványtelepülések gyülekezeteiben magyar nyelven szolgálatot teljesítő egyházi személyek támogatására, valamint a nemzetmegtartó tevékenységük kiegészítő támogatására. A határon túli magyar gyülekezetben magyar nyelven szolgálatot teljesí tő egyházi személyek támogatása a hitéleti támogatási célon túl hozzájárul a határon túli magyarság asszimilációjának csökkentéséhez és a szórványban élő magyarság megőrzéséhez. Az előzőeken túl a határon túli egyházi intézmények fejlesztésének, támogatáselőirányzatának alapvető feladata a hosszú távú nemzetpolitikai stratégiai célok megvalósításához való hozzájárulás a hitélet területén, amelyhez e forrásból megvalósuló tevékenységek egyik kiindulópontként szolgálhatnak a továbbiakban. A többéves tapaszta lat azt mutatja, hogy a külhoni egyházi létesítmények fenntartása, mindennapi működése magyarországi forrás nélkül biztonságosan nem lenne megoldható, így a felhasználási cél figyelembe veszi a széles körű, több területre kiterjedő egyházi feladatellátást. A támogatások hozzájárulnak a határon túli magyarság asszimilációjának csökkentéséhez és a szórványban élő magyarságnak a megőrzéséhez is. A költségvetés tervezete lehetőséget biztosít a külhoni egyházi fenntartású létesítmények felújítási költségeinek és egyes beruházásainak támogatására, ezen belül az egyházi szervezetek feladatellátási tevékenységével szorosan összefüggő infrastruktúrafejlesztésre, sőt nagy értékű tárgyieszközvásárlásra, esetenként pedig rendezvények és programok támogatására is. Tisz telt Képviselőtársaim! Fontos, hogy a költségvetésnek a tervezete nem feledkezik meg az egyházi örökségnek a védelméről sem. Az előirányzat az egyházi műemlék és nem műemlék ingatlanok állagmegóvási, felújítási, valamint egyházi fenntartású hitéleti, illet ve közfeladatokat ellátó intézmények beruházási feladatainak megvalósítására és egyéb kapcsolódó fejlesztésekre biztosít támogatást. Az egyes támogatási összegek az egyházak által megtett javaslatok feldolgozása után, illetve támogatói döntést követően tám ogatási szerződés keretében kerülnek átadásra egyházi jogi személyek, illetve határon túli egyházi szervezetek részére, a projekt jellegétől függően támogatási előleg vagy pedig utófinanszírozás formájában. Az előirányzatok közül szeretném kiemelni az egyh ázi közösségi célú programok és beruházások támogatását is, amely többletforrás biztosítja például az EsztergomBudapesti Főegyházmegye egyes fejlesztéseinek a 2020. évi világkongresszussal összefüggő támogatását, valamint a budapesti Rumbach Sebestyén utc ai zsinagóga felújításának folytatása érdekében szükséges pénzeszközöket is. Nagyon fontosnak tartom, hogy a kormány döntése alapján Magyarország aktív szerepet kíván vállalni az üldözött keresztényeknek a megsegítésében is. Napjaink keresztényüldözése oly an
