Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 22. szerda (201. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Nemzeti Bank 2015. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
268 Az Európai Központi Banknál 0,5 száz alékos kamatszint volt érvényes akkor, amikor Magyarországon 1112 százalékos kamatszintet fizettettek meg a szerencsétlenül járt devizaadósokkal. Az árfolyamgáttal csak öt évig tolták ki a probléma rendezését, nem oldották meg ténylegesen, a végtörlesztés sel pedig arról gondoskodtak, hogy pont azokon segítsen a kormány, akik egyébként anyagilag erre nem voltak rászorulva, a bajban lévő hiteladósokat továbbra is bajban hagyták. Fontos látni azt, hogy jelentős eredményt értünk el, mi magunk is, jobbikosok sa ját eredményünknek tartjuk nem kis részben, hogy 2015 folyamán az MNB irányadó eszköze a kéthetes betét helyett a három hónapos lejáratú, fix kamatozású jegybanki betét lett. Én magam is elég sokat lobbiztam különböző gazdaságpolitikusoknál annak érdekében , hogy ez a lépés megtörténjen, a kéthetes betétek korában ugyanis előfordult az az állapot, hiszen előfordulhatott, hogy Magyarországon nem rezidens, tehát itt gazdasági tevékenységet nem végző hitelintézetek úgy tehették be két hétre, jegybanki alapkamat ot húzva gyakorlatilag a magyar adófizetők, a magyar állam pénzéből, hogy nem nyújtott ez az összeg gyakorlatilag semmilyen biztonságot Magyarország számára. Ezt alakította át aztán a Magyar Nemzeti Bank, az MNBnél a kötvényből betétet csináltak, ilyen mó don jó néhány hasonló anomáliának a megoldására sor kerülhetett. Ennek egyébként nagyon örülök, én magam is ezt javasoltam, ezért lobbiztam igen sokszor. Fontos volt a növekedési hitelprogram elindítása, de az is látható, hogy ez nem váltotta be a hozzá fű zött reményeket. Elég, ha a képviselőtársaimnak csak az első két pillérre vonatkozó sarokszámokat ismertetem: 701 milliárd forint lett kiosztva a növekedési hitelprogram első két pillérében, és ebben a tíz főnél kevesebb létszámot foglalkoztató magyar kisv állalkozások részére új hitelként mindössze 18 milliárd forint lett kihelyezve, tehát drámaian rossz volt az az arány, ami új hitelként a kisvállalkozásoknál megjelent. Alapvetően a növekedési hitelprogram első pillérei arra szántak pénzt, hogy az egyébkén t is hitelképes vállalkozások még olcsóbban jussanak hitelhez, de a magyar gazdaság hitelezési problémáit ezzel a lépéssorozattal nem tudta megoldani sem a jegybank, sem a kormány. Az MKB ügyében szanálási feladatkörben járt el a Magyar Nemzeti Bank. Nem k ívánok kitérni részletesen azokra az aggodalomra okot adó újságcikkekre, amelyek ezt a tevékenységet monitorozták, egy azonban megállapítható: joggal aggódnak a magyar adófizetők az MKBnál folyó ügyek miatt, és joggal aggódnak azért, hogy mi lesz a magyar adófizetői pénzek sorsa ennek kapcsán, milyen módon folyt le a szanálás. Azt gondolom, itt bőven van mit vizsgálni. A hivatalos devizatartalékok nagysága 4,26 milliárd euróval csökkent, így 2015 végén 30,3 milliárd euró volt ezeknek az állománya. Azt gond olom, ez az összeg Magyarország adottságait tekintve elegendő, ennek az összegnek a nagyságát a Jobbik nem kifogásolta. Kifogásoltuk azonban azt, hogy az arany részesedése a jegybanki tartalékon belül csupán 0,4 százalék lett, ez 3,1 tonna aranyat jelent, Szlovákiának tízszer ennyi aranya van felhalmozva jelenleg, és zárójelesen mondom, hogy a rendszerváltás előtt 65 tonna aranya volt Magyarországnak, 65 tonna aranyat tároltak a Magyar Nemzeti Bankban, szemben a jelenlegi 3,1 tonnával. A Magyar Nemzeti Bank nyeresége 94,5 milliárd forint volt 2015 folyamán. Itt már szót ejtettem arról, hogy a jegybanki nyereségelszámolás rendszerének a törvényi hátterét meg kellene változtatni, ezen a téren, azt gondolom, az Országgyűlésnek tennivalója van, és ezen a téren s okkal szigorúbban kellene fogni a jegybankot. Amiről még szeretnék a képviselőtársaimnak beszélni, mielőtt Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak megadnám a szót és átadnám neki a pulpitust, az az, hogy a jegybanknál és a magyar kormánynál azok a lépések, amelye k a hitelintézeti szektort érintően történtek, milyen területekre terjedtek ki és hogyan hatottak Magyarországon a közteherviselésre. 50 milliárd forint feletti összegnél korábban 0,53 százalék volt a fizetendő adó mértéke, már csak 0,24 százalékot kell fi zetni 2016ban, 2017ben pedig már csak 0,21 százalékot, tehát rövid idő alatt jóval kevesebb mint felére csökkentették a bankok által fizetendő adó mértékét.
