Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 22. szerda (201. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Nemzeti Bank 2015. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
269 (10.50) Kérdezem önt, jegybankalelnök úr, illetve kérdezem kormánypárti képviselőtársaimat, hogy miért. Ott kellett csökkenteni valóban a bankszektornál? Zárójelesen mondom, mi a tavalyi első háromnegyed év adataihoz fértünk hozzá: 416 milliárd forint nyeresége képződött a bankszektornak Magyarországon. Biztos, hogy a bankszektornál kell ezeket az öss zegeket csökkenteni? Biztos, hogy nekik kell ezeket a jelentős adókedvezményeket adni? Kevesebb mint felére csökkentették a bankok közteherviseléshez történő hozzájárulását. Szerintem ez egy olyan lépés, amin érdemes elgondolkodni, ugyanis a dolgozó magyar emberek bérének emelése érdekében a kormány nem mozgósított ekkora tartalékokat, nem szánt ekkora erőfeszítéseket. Szintén fontosnak tartom elmondani, hogy a 2013ban bevezetett tranzakciós illetéket bizonyítottan áthárították a bankok az ügyfeleikre. 201 3ban átlagosan 35,73 százalékkal nőttek meg a pénzügyi szolgáltatások árai az előző évihez képest, és 2014 első félévében tovább nőttek ezek még 14,77 százalékkal. Sem a jegybank, sem a kormány nem tett ennek megállítása érdekében semmit. Kérdezem, hogy v ajon miért nem. Vajon nem arról vane szó, hogy a csúnya és gonosz, rossz megítélésű bankokra kiveti a kormányzat az adóját, miközben a magyar embereket kőkeményen megadóztatja. Ha a teljes munkabérköltséget nézem, a munkáltatói és munkavállalói közterhekk el együtt, a magyar emberek munkabérének felét a magyar állam elviszi adóként. Hát, ennél sokkalsokkal kedvezőbb körülmények között tud a magyar hitelintézeti szektor működni. Azt gondolom, hogy ennek a közteherviselésnek a rendszerét is érdemes lenne ala posabban átgondolni. Köszönöm szépen, képviselőtársaim, köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, akinek 4 perc 52 másodperce maradt. Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem lehet azzal vádolni, hogy időarányosan ne lennék hatékony, ezért nagyon fontos témakörökkel igyekszem gazdagítani az eddig elhangzott érvek sorát. Örülök annak, hogy az érintett jelentés a b enyújtást követően mintegy fél évvel előttünk landolhatott. Ez azért egy korábbi gyakorlaton változtatott. Az előző évben egyben szórta be a korábbi évi jelentéseket az Országgyűlés és az érintett bizottság elé a kormányzat. Ez legalább annyiban változott, hogy most ezzel a kiszúrással leszámoltak, és talán majd az évenkénti ütemezésre átállhatunk. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a devizahitelkárosultak elképesztő és rendezetlen helyzete olyan felelősséget ró a kormányzatra, amellyel az nem hajlandó, nem mer szembenézni, és az MNB tisztségviselőinek is szembesülniük kell természetesen ezzel a felelősséggel, nem lehet a függetlenség álarca mögé bujkálni a világ végzetéig. Szeretnénk ezúton is közölni, hogy még körülbelül bő egy évük van, osszák be azt normális an, tegyék meg a hitelkárosultakért addig, amit meg lehet tenni, de azt követően, hogy Jobbikkormányzat következik, beindul az a tisztességes, a jogszabályi kereteken belül maradó elszámoltatási folyamat, amelynek értelmében természetesen minden érintett elszámol azzal, amit tett. Elsősorban az érintett bankok nyilvánvaló módon, hiszen a mi első alapvetésünk mindig is az volt, hogy ne a költségvetés fizessen, hanem az érintett bankok fizessék ki „a szennyező fizet” elve alapján azt a számlát, amit okoztak. De nyilvánvaló módon itt olyan cinkos összekacsintások történtek a rendszerben, amelyek legalábbis elszámoltatásért kiáltanak. Azt is látjuk, hogy alapvetően az a tény, hogy az MNB pénzügyi mérlege a 2015. év végén is nyereséget mutatott, Matolcsy úr kije lentéseivel ellentétben nem a központi bank sikeres működését mutatja. Hát önök nem profitcélokért dolgoznak alapvetően, mivel nincs profitorientált részvénytársaságra jellemző nyereségtervük, nincsenek ilyen céljaik, ezért a monetáris politikájukat sem sz abadna és nem is szabad ennek alárendelni. Ily módon a sikerességük ismérve sem lehet az,