Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 21. kedd (200. szám) - A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): - ELNÖK: - CZERVÁN GYÖRGY földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
243 jellegű törekvés, hiszen egyelőre az utolsó információm az volt, hogy olyan 15 milliárd forintra jött be igény , nyilván itt ezt meg kell vizsgálni. Szintén egy olyan téma, amiről már korábban többször volt szó, hogyha egyszer az Unión belül, a közös agrárpolitikán belül a támogatások, a közvetlen támogatások egy jelentős része területalapon működik, ilyen az alapt ámogatás, ilyen a zöldítés például, akkor nyilvánvaló, hogy az határozza meg, hogy ki mennyi támogatást kap, hogy kinek mekkora területe van. És ez a szabályozás az angol királynőtől kezdve az államtitkáron keresztül a szabolcsi gazdáig mindenkire egyformá n vonatkozik. Hogy ez jó vagy nem jó, azon lehet vitatkozni. Ott volt a degresszivitás dolga, amit mi egyébként bevezettünk, azért is kaptunk legalább annyi támadást, mint ha az ellenkezőjét tettük volna, de egyelőre ez a rendszer működik, és ezt a terület nagysága, annak a használata határozza meg. És hogy az LMP tartózkodni fog, már ez is egy jelentős előrelépés, úgy gondolom. Talán a legkritikusabb Apáti képviselő úr volt, de nagyon sok olyan dolgot mondott, amivel én egyébként egyet tudok érteni. Itt va nnak nálam az adatok, nem olvasom fel, tehát minden szempontból - szoktam előadásokat tartani a kárenyhítési dolgokról, illetve a károkról, a tényleges károkról - SzabolcsSzatmár megyét érte a legnagyobb kár, természeti kár, főleg a jég tekintetében. Ez i gaz mind a területre, mind a kárbejelentések számára, az almára, mindenre igaz. Tehát én, ha ez technikailag megvalósítható - én ehhez nem értek , hogy keletről nyugatra induljon majd ez a beruházás, és itt már a határon túli részét is többen elmondták, t ehát ez véleményem szerint kezelhető, de nyilván a Balatonfelvidékiek is joggal mondják, mert ott is ripityára verte a jég a szőlőt, hogy igen, de nem lenne baj, hogyha a KözépDunántúlon is indulna. De Szabolcs ilyen szempontból sajnos mindenféleképpen e gy „előkelő” helyen van - ezt most idézőjelben mondtam - a károk tekintetében. Tehát ismerem, voltam én ott a környéken, Csenger környékén, ismerem az ott élőknek a panaszait. Egyébként a támogatási rendszer az, ami az EMVAeszközökön kívül még eszközt jel entett, az FM ezzel bír, a termeléshez kötött támogatásoknál egy olyan módosítást vezetünk be az idei évtől a gyümölcsültetvények tekintetében, hogy ösztönözzük a gazdákat, hogy a korszerű ültetvények irányába mozduljanak el. Azt hiszem, ez mindenkinek jó lenne. Az új rendszerben várhatóan dupla akkora területalapú támogatást kapnak - termeléshez kötött jogcímről beszélek , mint a korszerűtlen ültetvények. Ha jól emlékszem, hektáronként olyan 150 ezer, 70 ezer forint lesz majd ez a támogatási jogcím. Tehát nekünk ilyen eszközeink vannak. A biztosítók felmerültek. Annak idején a bankokkal ültünk le tárgyalni, aztán volt az a szabadságharcnak nevezett akció. Tehát úgy gondolom, hogy a magunk részéről a biztosítókkal is szívesen le tudunk ülni, kérem az észrev ételeket. Esetleg egy mezőgazdasági bizottsági ülésre célszerű lenne a nagy agrárbiztosítók képviselőit meghívni, és akkor ott ezeket az életszerű dolgokat meg konkrét dolgokat oda lehetne nyomni. Én a magam részéről ebben semmilyen problémát nem látok. A másik, amivel tudunk még segíteni a közvetlen támogatásokon kívül, a marketingjellegű támogatások, amelyek például az almánál… (Dr. Apáti István: Ahhoz piac kellene!) Hát, az orosz piac, igen, ebben egyetértünk, sőt. Az is elhangzott, ezt külön felírtam, h ogy azt gondoljuk, mármint a kormány, hogy a magyar gazdának semmi sem elég. Én soha nem gondoltam ilyet, egyébként szerintem a kormány sem. Az viszont szerintem igaz, és nézzünk magunkba, még csak bólogatni sem kell, hogy a magyar gazda soha nem mondja az t, hogy jobban mennek a dolgok, mert hogyha jól mennek, akkor hallgat, vagy ha jobban mennek, akkor hallgat, ha baj van, akkor jön. (Dr. Apáti István: Hallgatni arany!) Nyilván ennek történelmi okai vannak, megvannak a történelmi okai, a török idők óta leg alább, de maradjunk ennyiben. Tehát még egyszer mondom: várjuk a javaslatokat. Az, hogy a termelési értékhez képest a kárenyhítés összege hány százalék, nyilván a forrásokat honnan szerezzük: emeljük a kárenyhítési
