Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 21. kedd (200. szám) - Napirend utáni felszólaló: - IKOTITY ISTVÁN (LMP):
244 hozzájárulást? Az állami hozzájárulásnak is vannak korlátai, mert az uniós szabályok azonnal belejönnek. (18.40) Tehát miután a hozamértéke egy gyümölcsültetvénynek eleve magasabb, az egész számítási érték, a végeredmény is ilyen értelemben, mondjuk, egy gabonához képest magasabb, nyilván a befek tetés is magasabb. Tehát nagyon bonyolult a dolog, de arányos a hozamértékeknek megfelelően. De mondom még egyszer, ha van konkrét javaslat, akkor szívesen vesszük, és én ígérem, hogy a szakértőinkkel meg fogjuk nézni és meg fogjuk vizsgálni. Tisztelt Orsz ággyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a figyelmüket, és kérem az előterjesztés támogatását, ahogy megígérték. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm államtitkár úr válaszait. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Napirend utáni felszólaló: Most a napirend utáni felszólalás következik. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ikotity István képviselő úr, LMP: „Pedagógusok pedagógusfizetés nélkül” címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben. Parancsoljon! IKOTITY ISTVÁN ( LMP ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző ciklusban hozta létre a kormány az úgynevezett agorákat. Az agoraprogram beruházásai több mint 20 milliárd forintos támogatásból valósultak meg főleg a megyei jogú városokban. Ezek az új típusú közösségi intézménytípusok sok esetben az évtizedekk el ezelőtt felépített kulturális, művelődési központok átalakítása után jöttek létre, vagy összevonták a korábbi konferenciaközpontokat, ifjúsági irodákat. Számtalan új szolgáltatást hoztak létre bennük, fejlesztették az eddigieket. Fogalmazhatunk úgy is, hogy az agorák egyfajta hidat képeznek a tudomány és a fiatalok vagy a tágabb nagyközönség között. Amellett, hogy tanítanak, tudományos ismeretterjesztést végeznek, közösségi élményt is adnak. Közelebb hozzák a kutatásfejlesztési alapkutatásokat az érdekl ődő pályaválasztó diákok számára, felkeltik az érdeklődést a természettudományok iránt, emészthetővé teszik a tudományt kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Nem túlzás valóban hiánypótló intézménynek nevezni őket, ahogyan a kormány is nevezte őket pár éve, ami kor létrehozták őket. A cél fontos és nemes. De ha ilyen fontos intézményekről beszélünk, akkor hogyan feledkezhetett meg a kormány a benne dolgozó, sokszor pedagógus végzettségű munkatársakról? Esetükben ugyanis gyalázatosan alacsony béreket állapítottak meg. Az ő helyzetük újabb példa arra, hogy a kormány béremeléséből rengetegen kimaradnak. A kormány oktatási területet érintő béremelése is féloldalas és hiányos maradt, hiszen kihagyták belőle például az agorákat és az itt dolgozó munkavállalókat is. Így hogyan gondolja a kormány, hogy eredményesen és hatékonyan lehet tudományos ismeretterjesztést végezni, közelebb hozni a természettudományokat, segíteni a pályaválasztást vagy közösségi élményt nyújtani? Mind a munkatársak megbecsülése, mind pedig e célok megvalósítása sérül ezek miatt a rendkívül alacsony fizetések miatt. Van természetesen kivétel Győrben vagy Debrecenben, ahol külső finanszírozást, külső támogatást kapnak ezek az intézmények, ezeknek örülhetünk, de azt gondolom, hogy olyan esetben, ahol a z önkormányzat vagy a kormány támogatására számíthatnak legfeljebb az ott dolgozók, súlyosan alul vannak fizetve.
