Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DUNAI MÓNIKA (Fidesz):
2397 oktatásban. De annak ellenére, hogy Kissné Köles Erika nagyon szépen elmondta Farkas Félix helyett, amit kellett, neki is, azt gondolom, itt lenne a helye, amikor a cigány tanulókról beszélünk és a köznevelésről, ami a romákat érinti. Tehát ezt nagyon fontosnak tartottam, hogy elmondjam, mert önöknek hatni kell oda, hogy nem lehet, hogy valaki azért kapja a fizetését, hogy ezzel a területtel foglalkozzon, és nincs itt annál a napirendi pontnál. Persze lehet, hogy kimentette magát, akkor elnézést kérek, de önök nem mondták, hogy kimentette volna bármelyikük magát. A másik, amit mondott Gyüre Csaba képviselőtársam. Én azt gondolom, nagyon fontos tisztázni azt, hogy az átlag alatti oktatásból átlag feletti oktatási színvonalra bekerülő gyerekeknek nincs esélyük arra - pontosan akarom idézni: tehát képtelenek felvenni a ritmust az ottani oktatási rendszerrel. Ezzel, remélem, azt akarta mondani képviselőtársam, hogy nem a gyerekek tehetnek arról, hogy a ritmust nem tudják felvenni, hanem az a rendszer, ami ebbe a helyzetbe belekényszerítette őket. (Dr. Gyüre Csaba: Így van.) És pontosan erről szól a szegregált oktatás, amit az Európai Bizottság nem enged meg. Hogyha szegre gált valami, azt nem tartom jónak és elfogadhatatlannak tartom, viszont abban az esetben, amit a szószóló asszony is mondott, és Gyüre Csaba képviselő úr is mondott, abban az esetben, amikor a földrajzi hely determinálja ezt a kérdést, akkor nem tudunk mit csinálni, mint egyetlenegy dolgot, mégpedig azt, hogy az oktatás színvonalát olyan szintre emelni, hogy vonzó legyen mások számára is, szeretném még egyszer aláhúzni, mert ha nem lesz ez, akkor slumosodás lesz, akkor kirekesztődés lesz, akkor szegregáció lesz a szó szoros értelmében. Tehát ezért nagyon fontosnak tartanám, hogy igen, azzal kell foglalkoznunk, hogy ha ilyen helyzet előáll, akkor nem tudunk mást csinálni, mint a pedagógusok bérezését olyan helyzetbe hozni, amely készteti őket, hogy ott taníts anak, vagy éppen az oktatási intézmények színvonalát mindenféle területen olyanná kell tenni, hogy vonzó legyen bárki számára is. Köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönöm szépen, Teleki képviselő úr. Most megadom a szót Dunai Mónika képviselő asszonynak, Fidesz. D UNAI MÓNIKA ( Fidesz ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én magam is nagyon sajnálom, hogy ennek a törvényjavaslatnak a vitájában elég kevesen vagyunk itt a tisztelt Ház üléstermében. Ugyanakkor e bben a vitában is, még ha nem is olyan sokan szóltunk hozzá, kiviláglik, hogy egy olyan kérdésről van szó, amely mindenkit érint, és nemcsak hogy itt a Parlament falai között, hanem minden magyar embert, jó érzésű magyar embert érint és érdekel ez a téma. Ráadásul a különféle pártoknak, különféle frakcióknak eltérő álláspontja is van ebben a kérdésben. Tehát pont egy ilyen parlamenti vita lehetne arra a legalkalmasabb, hogy minden frakció kifejtse a saját véleményét. Ezt most meg is tették a vezérszónoki kö rben a vezérszónokok, ugyanakkor a többi képviselőnek a jelenlétére, pluszhozzászólására és kiegészítésére mindenféleképpen én magam is igényt tartottam volna, és érdekelne azoknak a független képviselőknek és pártoknak is a véleménye, amelyek egyáltalán n em vesznek részt a mai vitán. Nehéz és fontos kérdésről van szó. Baloldalról azért támadják a javaslatot, illetve nem is csak magát a javaslatot, hiszen azt mondta az MSZP vezérszónoka, hogy azzal alapjában egyetértenek, de a témát túlságosan lágynak érzik , ha jól vettem ki Teleki László szavaiból, tehát még további szigorítást szeretnének esetlegesen az esélyegyenlőség területén vagy annak a gyakorlati betartásában. Én azt mondom erre, hogy nem kell a szemünket lesütni. Azt mondta az MSZP vezérszónoka, hog y azért szégyelljük magunkat vagy szégyellni kellene magunkat (Teleki László: Nem mondtam ilyet!) , hogy ezt a kötelezettségszegési eljárást megindította Brüsszel Magyarországgal szemben. Én azt gondolom, hogy a szemünket lesütni nem kell. Amit Magyarország az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség területén kormányokon átívelően tesz, az nem elhanyagolható, és azt is lehet mondani, hogy példamutató.
