Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - TELEKI LÁSZLÓ (MSZP):
2396 szervezése a (2) bekezdésben foglalt feltételek mellett megfelel az alábbi követelményeknek is: a) az alaptanterv szerinti ismeretek megszerzése a nem nemzetiségi okta tásban általánosan érvényesülő színvonalon biztosított és b) a nemzetiségi oktatás a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott követelményeknek megfelel. Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed a nevelés és oktatás minden szegmensére az állami lag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyó köznevelés gyakorlatában. Kiterjed a normatív támogatásban részesülő, illetve azon köznevelési intézményekben folytatott oktatónevelő tevékenységre is, amelyek fenntartásához az állam valamilyen közt erhek elengedésével járul hozzá. A nemzetiségi alapon megszervezett elkülönült oktatás a köznevelés általános feladatai mellett többletszolgáltatásként látja el a nemzetiségi identitással, kultúrával, hagyománnyal, nyelvvel kapcsolatos speciális feladatait . Objektív elvárás a nemzetiségi oktatással szemben, hogy az oktatás megszervezése során a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében, illetve a tanuláshoz való jog mint alkotmányos alapjog minél szélesebb körű biztosítása céljából az egyenlő bá násmód alkotmányossági követelményeire is figyelemmel a nemzetiségi oktatás az állami oktatással megegyező, átlagos színvonalon történjen. Az államilag előírt, illetve államilag támogatott követelmények elérését kell hogy igazolja a nemzetiségi oktatás. Sz eretném felhívni a figyelmet arra, hogy úgy érzem, illetve azt hiszem, többen is úgy érezzük a nemzetiségek köreiből, hogy Magyarországon a nemzetiségi köznevelést érintő jogszabályi háttér viszonylag jó. A most tárgyalandó törvénnyel, a köznevelési törvén nyel, a nemzetiségi törvénnyel együtt működőképesnek tudnánk látni, sajnos a gyakorlatban időnként a végrehajtásukban vannak olyan nehézségeink, amiket például az intézmények vezetői az iskolákat működtetőktől, alapvetően a tankerületi vezetőktől nem kapna k meg, illetve adott esetben olyan érzéseink vannak, mintha a tankerületi dolgozók nem mindig lennének tisztában azzal, hogy a nemzetiségek számára milyen jogokat biztosítanak egyes törvények. Azt gondolom, ez egy külön történetet megérne. A törvényjavasla t alapján jogszerűnek minősül a vallási meggyőződésen vagy nemzetiségi alapon elkülönülten megszervezett oktatás, ha az egyidejűleg megfelel a vallási meggyőződésen alapuló oktatás és a nemzetiségi oktatás valamennyi jogszabályi követelményének. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása a T/12366. számú törvényjavaslatban jól követi a fentiekben kifejtetteket, a törvényjavaslat 3. §a a köznevelést érintő joganyagban - kiegészítve a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt , a 34/A. §ban kimondja, hogy ha az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. § (2)(2b) bekezdése alapján olyan nevelésioktatási intézmény, osztály vagy óvodai csoport jön létre, amely egyidejűleg nyújt vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló és nemzetiségi neveléstoktatást, annak egyidejűleg meg kell felelnie a kifejezetten a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló és a nemzetiségi nevelésoktatásra e törvényben és a nemzetiségek j ogairól szóló törvényben előírtaknak. Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága a törvényjavaslatban foglaltak elfogadását támogatja. Hvala za pozornost! Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK : Köszönöm szépen Kissné Köles Erika szlovén nemzetiség i szószóló felszólalását. Most megadom a szót kettő percre Teleki László képviselő úrnak, MSZP. (14.50) TELEKI LÁSZLÓ ( MSZP ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azért kértem két percre még lehetőséget, mert igazán é rthetetlen számomra, hogy Dunai Mónika képviselő asszony vagy éppen államtitkár úr miért nem hat oda, hogy Farkas Flórián itt legyen egy ilyen napirendi pont tárgyalásánál, mert pont ez a területe miniszterelnöki megbízottként, és nagyon sajnálom, hogy nem szól hozzá, hogy ő hogy látja a magyarországi romák, cigányok élethelyzetének a javítását az
