Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló:
2395 kérte azért, mert a törvényjavaslat valamilyen szinten azt kívánja, hogy az egyenlő bánásmód alkotmányossági követelménye a nemzetiségi oktatásban i s hatékonyabban érvényesüljön. (14.40) Az egyenlő esélyek és az egyenlő bánásmód egy társadalomban nem engedi, hogy bárki vagy bármely csoport, emberi közösség elé önérvényesítésében, az élhető és igazságos létezésében akadályokat támasszanak, de olyan leh etőségek biztosítását is jelenti, amelyek egy adott személy, csoport számára nyitnak meg vagy hagynak nyitva lehetőségeket egyéniségük, sajátosságaik érvényesítéséhez. Ezért nagyon őszintén remélem, hogy ez a törvény nem arról szól, amiről itt az imént vit atkoztunk, illetve hallgattunk meg felszólalásokat, hogy a nemzetiségileg, illetve etnikailag idézőjelbe tett „tiszta”, a jogvédő szervezetek szemével szegregált iskolák adott településeken ne működhessenek. Akkor szegregáltak a szlovén iskolák, a német is kolák? És be fogjuk zárni őket, amikor mi arra törekszünk, hogy ezek az intézmények fent maradhassanak? Vagy csak a romák esetére vonatkozik a szegregáció kérdése? Remélem, hogy itt nem erről van szó. Egy többségi társadalomban és nemzeti kisebbségben élő közösség számára természetesen meghatározó a szegregáció nélküli létezés. 2014. december 12én a nemzetiségek jogainak védelméért felelős biztoshelyettes sajtóközleményt adott ki, amelyben határozottan és következetesen kiállt a társadalmi befogadás mellet t. Közleményében kifejtette, hogy álláspontja szerint az integráció alapvető színterei a nevelési és oktatási intézmények, amelyek az együttműködés és a kölcsönös megértés első szervezett fórumai; én azt mondanám, első intézményesített formái. Az Országgyű lés 2014. december 16i ülésnapján elfogadta a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2014. évi CV. törvényt, amely szerint a kivételeket lehetővé tevő, a későbbiekben megszülető kormányrendeletet a jogellenes elkülönítés ti lalmára különös tekintettel kell majd megalkotni. Magyarország Alaptörvényének Nemzeti hitvallás részében, de a XXIX. cikk (1) bekezdésében is deklaráltan megfogalmazást nyer, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy az alapvető jogok korlátozására csak a szükségességarányosság figyelembevételével kerülhet sor. Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető j og más alapvető jog érvényesülése vagy bármely alkotmányos érték védelme érdekében a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az Alaptörvény XV. cikke (1)(2) bekezdéseiben az egyenlő bánásmód követelménye és az esélyegyenlőség elve fogalmazódik meg. A törvény előtt mindenki egyenlő; hallottuk már ma is. Minden ember jogképes. Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetese n faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról sz óló 2003. évi CXXV. törvény III. fejezete, „Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése egyes területeken” szabályozza a foglalkoztatás, a szociális biztonság és egészségügy, a lakhatás, az oktatás és képzés, az áruk forgalma és szolgáltatások igényb evétele kérdésköreit. Jelen törvényjavaslat 1. §a és az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény az imént felsoroltak közül az oktatás és képzés szabályozását érinti, amelynek 28.§a (2a) és (2b) bekezdéssel kiegészülve az egyenlő bánásmód alkotmányossági követelményének a nemzetiségi oktatásban történő hatékonyabb, illetve hatékony érvényesülését hivatott szolgálni. A törvény 28. §a kiegészülve a (2b) bekezdéssel egyértelművé teszi, hogy a nemzetiségi oktatá s szervezése esetén csak akkor nem sérül az egyenlő bánásmód követelménye, ha az oktatás
