Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - Az ügyvédi tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. GULYÁS GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2353 bíróság előtt nem érvényesíthető az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött munkadíj annyiban, amennyiben annak összege a teljes ügyvédi munkadíj kétharmadát meghaladja. E szabály alkalmazásában a teljes ügyvédi munkadíjba nem számít b ele a megbízó által az ügyvédi munkadíj részeként megfizetendő, az ügy ellátásával felmerülő költségek, valamint az ügyvédi megbízási díjnak az a része, amelyről az ügyvéd ellenérték nélkül lemondott. A szabálynak meg nem felelő sikerdíj tehát nem tilos, a lkalmazása fegyelmi eljárást sem vonhat maga után, ugyanakkor bíróság előtt nem érvényesíthető. A teljesség igénye nélkül az újítások közül szeretném kiemelni a helyettes ügyvéd jogintézményének bevezetését. A helyettes ügyvéd jogintézményének bevezetése l ehetőséget teremt arra, hogy az ügyfelek ügyeinek ellátása az ügyvéd akadályoztatása esetén is folyamatos és gördülékeny legyen. A törvényjavaslat kötelezettségként írja elő ugyanis, hogy az ügyvédi irodai tagsággal nem rendelkező ügyvéd, az európai közöss égi jogász, valamint az egyszemélyes ügyvédi iroda az ügyvédi tevékenység gyakorlásában való akadályoztatása esetére helyettes ügyvédet kell megbízzon, aki az ügyvédi tevékenység tekintetében a helyettesített ügyvéd teljes körű helyetteseként jogosult eljá rni. Az egyes ügyvédi tevékenységek körében a jogszabály módosítja a letétre vonatkozó szabályokat, ennek keretében többek között kimondja, hogy a letét ellenőrzése hatósági ügy. Az ügyvédi tevékenység gyakorlása kapcsán előírt felelősségbiztosítás legalac sonyabb összegének fokozatos emelése is indokolttá vált, valamint az eddigi homogén szabályozás helyett az ügyvédi tevékenység gyakorlója anyagi felelősségének lehetséges korlátait az egyes ügyvédi tevékenységekhez igazodó módon, differenciáltan szabályozz a az előterjesztett javaslat. A fegyelmi eljárás szabályai több vonatkozásban is jelentősen megújulnak. Bővül a fegyelmi eljárásban kiszabható fegyelmi büntetések köre, szintén differenciált szankcionálást téve ezáltal lehetővé az egyes fegyelmi vétségek s úlyára és körülményeire tekintettel. Változnak a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló szervezeti szabályok annak érdekében, hogy a szakmaiság és a függetlenség szempontjainak elsődlegessége mellett a fegyelmi felelősség megállapításának valódi igénye juthass on érvényre. Így a fegyelmi bizottságok nem területi, hanem regionális és országos szinten szerveződnek, és ennek megfelelő illetékességi területtel alakulnak meg a fegyelmi tanácsok is. A hivatalból induló előzetes vizsgálat lefolytatására a területi kama ra választott tisztségviselőjeként a fegyelmi biztos jogosult, továbbá ő kezdeményezheti a fegyelmi eljárás lefolytatását. Új jogintézményként a területi kamara elnökének és a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének az eljárás egyes szakaszaiban érdemi beavatkozás t jelentő pozitív utasításadási joga van, amely a fegyelmi eljárások lefolytatásával kapcsolatos felelősség kérdését hivatott új megközelítésbe helyezni. Az 1991. évi ügyvédi törvény - visszatérve a jogtörténeti hagyományainkhoz - megszüntette az ügyvédi m unkaközösségeket. Ügyvédi tevékenységet csak kamarai tagként lehet folytatni a törvény hatálybalépését követően, tehát 1991 óta. Meggyőződésem, hogy az elmúlt 25 esztendő bebizonyította, hogy az ügyvédi kamarák aktuális pártpolitikai csatározásokból kimara dva, hiteles köztestületként, a szakmaiság talaján állva látják el feladataikat, a hazai ügyvédség pedig bátran támaszkodhat a szervezetre, akár úgy is, mint érdekképviseleti szervre. A hazai kamarai rendszer olyan érték, amelyet kötelességünk megőrizni. I tt vagyok kénytelen megemlíteni, hogy az elmúlt napokban méltatlan és kiragadott információk valótlan színben való feltüntetésével megalapozatlan vádak is elhangzottak az ügyvédi kamarák tevékenységével kapcsolatosan. A valótlan és azóta a teljes értetlens ég bizonyítékaként elismételt állításokkal szemben az ügyvédi kamara nemhogy nem veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét, hanem az évtizedes múltra visszatekintő pártatlan köztestületi működés éppen hogy annak garanciája. A közéletben minden ko rban aktív szerepet vállaló ügyvédeket összefogó köztestület érdeme, hogy a rendszerváltozástól a mai napig úgy volt korrekt szakmai partnere a mindenkori kormánynak, hogy a pártpolitikától távol tartotta magát. Éppen ezért az országos és területi kamarákk al, illetve azok tisztségviselőivel szemben megfogalmazott vádak alaptalanok,
