Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - A választottbíráskodásról szóló határozati javaslat általános vitája - DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2337 az ítélet végrehajthatóságát. Úgy gondolom, hogy a tárgyalt javaslat megfelel a felsorolt szempontoknak, sőt tovább erősíti ezeket a hatályos szabályozáshoz képest. Az idézett tanulmány k ritikaként megemlíti, hogy a választottbíráskodás iránti igény a nemzetközi jogviták esetében a legerősebb, mégis paradox módon a magyar szabályozás éppen ezen ügyek tekintetében különösen bizonytalan és kiszámíthatatlan. A benyújtott törvényjavaslat éppen ezt a bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot igyekszik, álláspontom szerint hatékonyan orvosolni. Az MTAtanulmány másik észrevételét az ideiglenes intézkedések körében teszi. A jelenleg hatályos szabályozás az ENSZmintatörvény eredeti szövegén alapul . Az új, 2006ban módosított mintatörvény azonban jóval részletesebben, egy teljesen új fejezetben szabályozza az ideiglenes intézkedéseket. A módosításra akkor éppen az adott okot, hogy a választottbíróság által elrendelt ideiglenes intézkedések végrehajt ása kifejezett szabályok hiányában rendkívül bizonytalan volt. A javaslatban az ENSZ idevonatkozó modelltörvénye - amelyet ’66ban alkottak és 2006ban módosítottak - módosításával összhangban álló legfontosabb újítás tehát az ideiglenes intézkedésre vonat kozó szabályozás kialakítása. A törvényjavaslat is biztosítja az ideiglenes intézkedés elrendelésére vonatkozó jogkört a választottbírósági tanács részére, de szemben az általánosabb jellegű megközelítésével, a törvényjavaslat részletesen meghatározza, hog y ezen a jogcímen milyen típusú intézkedések elrendelésére van lehetőség, és hogy azok elrendelése kapcsán a választottbírósági tanácsnak milyen körülményeket kell mérlegelni. A modelltörvény 2006os módosításával összhangban a törvényjavaslat arra is lehe tőséget biztosít, hogy a választottbírósági tanács az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítésére a felet előzetes intézkedéssel, azaz úgy kötelezze, hogy az ellenfél erre vonatkozó kérelméről őt előzetesen nem értesítik. Előzetes intéz kedést a választottbírósági tanács akkor hozhat, ha úgy ítéli meg, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek a kérelmezett féllel való közlése azzal a kockázattal jár, hogy az ideiglenes intézkedés célja ellehetetlenül. A választottbírósági tanács el őzetes intézkedése a felekre nézve kötelező, így az abban foglaltak teljesítésének elmulasztása kártérítési kötelmet alapozhat meg, de tekintettel arra, hogy az intézkedés kötelezettje az annak alapjául szolgáló kérelemmel szemben a döntés meghozatala előt t nem védekezhet, bírósági végrehajtásnak tárgya nem lehet. A törvényjavaslat biztosítja továbbá, hogy a magyarországi választottbíráskodás során hozott ideiglenes intézkedés bírósági végrehajtás útján kikényszeríthető legyen. Tisztelt Ház! A gyorsaság kri tériumát alapvetően szolgálja, hogy a választottbírósági eljárásban egy relatíve rövid határidőt indokolt biztosítani az alapeljárásban el nem bírált tények, bizonyítékok előterjesztésére, ezért a törvényjavaslat megteremti a lehetőséget a választottbírósá gi eljárásban hozott ítélet felülbírálatára az ítélet kézhezvételétől számított egy éven belül az eljárásban figyelembe nem vett tény vagy bizonyíték alapján. Az eljárás újítására kizárólag akkor nyílik lehetőség, ha a fél az új tényt, bizonyítékot az alap eljárásban önhibáján kívül nem érvényesítette. A törvényjavaslat egyébként rendelkezik a választottbírósági ítélet érvénytelenítését követő eljárásrendről is. Ebben az esetben a felek a kijelölési eljárás szabályai alapján dönthetnek úgy, hogy új összetéte lű tanács bírálja el az ügyet, de ha az érvénytelenítés miatt nem vesztették bizalmukat, akár az érvénytelenített ítéletet hozó tanács tagjait is jelölhetik. Lényeges újításnak tartom, hogy a törvényjavaslat megteremti a választottbírósági eljárásba történ ő beavatkozás lehetőségét is, lényegében annak érdekében, hogy akinek jogi érdekére az eljárás kihatással lehet, az azonos érdekű fél nyertességének előmozdítása érdekében az eljárásban bizonyítási indítvánnyal élhessen. A törvényjavaslat lehetővé teszi to vábbá, hogy a választottbírósági szerződésben nem részes személy is félként vehessen részt az eljárásban, ha az általa vagy vele szemben előterjesztett igény csak egységesen dönthető el a választottbírósági szerződés tárgyát képező jogvitával.
