Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - A választottbíráskodásról szóló határozati javaslat általános vitája - DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2338 Tisztelt Kép viselőtársaim! Ahogyan az előterjesztésben is elhangzott, a kormány új alapokra kívánja helyezni a magyarországi állandó választottbíráskodás kereteit. A törvényjavaslat azzal is vonzóbbá kívánja tenni a választottbíráskodást a hazai vállalkozások és azok külföldi partnerei számára, hogy a magyarországi állandó választottbíráskodásra - a Sport Állandó Választottbíróság és az agrárkamara által működtetett állandó választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - olyan szervezetet, a Magyar Kereskedel mi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságot jogosítja fel, amelynek működési szabályai hatékonyabban képesek biztosítani a pártatlan, független és szakszerű ítélkezést. A szervezeti szabályok közül kiemelést érdemel, hogy a Kereskedelmi Vál asztottbíróság döntéshozó szerve az elnökség, amelynek tagjait a törvényjavaslat alapján a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a megszűnő állandó választottbíróságokat létrehozó, illetve működtető szervezetek, így a Magyar Energetikai és Közműszabá lyozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde Zrt., valamint a Magyar Bankszövetség delegálja. A Kereskedelmi Választottbíróság elnökét a Kereskedelmi Választottbíróságot működtető Magyar Kereskedelmi és Iparkamara delegálja, míg az alelnöki tisztséget a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde Zrt., valamint a Magyar Bankszövetség által delegált tagok töltik be, és e pozícióban évente váltják egymást. Annak érdekében, hogy az elnökség a hatáskörébe utalt jogi természetű feladatok at is magas színvonalon tudja ellátni, a törvényjavaslat alapján csak olyan személy lehet az elnökség tagja, aki jogász munkakörben eltöltött legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint a jogi szakvizsgát, vagy - mivel nincs akadálya annak, hogy az elnökségbe külföldieket delegáljanak - a hazai joga szerint annak megfelelő szakvizsgát letette. Elvárás továbbá az elnökség tagjaival szemben, hogy jelentős tapasztalattal rendelkezzenek a választottbíráskodásra vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatban. A törvényes működés fenntarthatóságának, illetve kikényszeríthetőségének biztosítása érdekében a törvényjavaslat indokolás nélküli visszahívási jogot biztosít a választottbíróság vezető testületének összetételéért felelős szervezetek részére. A Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a választottbírák kijelölési eljárása során kiemelten fontos szerepe lehet a választottbíróajánlási listának. Ha ugyanis a felek vagy az általuk kijelölt választottbírák nem tudnak megegyezni az egyesbíró vagy az elnöklő bíró személyében, őt az elnökség a választottbíróajánlási listáról jelöli ki. A szabályozásnak ezért biztosítania kell, hogy csak olyan személyek kerülhessenek a listára, akik kijelölése esetén a magas színvonalú ítélkezés biz tosítható. Annak érdekében, hogy a jelenleg a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, valamint az Energetikai Állandó Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyeket a jövőben is a megfelelő szakértelemmel rendelkező választottbírák tárgyalhassák, az e lnökségnek a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal javaslatai alapján energetikai, a Budapesti Értéktőzsde Zrt. és a Magyar Bankszövetség javaslatai alapján pénz- és tőkepiaci szekció szerinti részletezést is készíteni kell a választottbíróajánl ási lista részeként. E szekciók tekintetében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általi jóváhagyás feltétele a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde Zrt. és a Magyar Bankszövetség egyetértése. Annak érdekében, hogy az ajá nlási lista betölthesse rendeltetését, és valódi garanciájává válhasson a minőségi bíróválasztásnak, a törvényjavaslat a listán szereplő személyek számát 60 főben maximálja. Tisztelt Ház! Szeretném kiemelni azt az új elemet a javaslatból, amely előírja: a felek megállapodásának hiányában a nemzetközi választottbíráskodás esetére egyesbírónak vagy elnöklő bírónak a felektől eltérő állampolgárságú személyt kell kijelölni. Az intézmény felé a bizalmat tovább növelheti a választottbírósági joggyakorlat megismer hetőségének, kutathatóságának biztosítása. A törvényjavaslat kötelezővé teszi a választottbírósági ítéletek, permegszüntető végzések közzétételét, de a választottbírósági eljárás bizalmas jellegének biztosítása céljából csak a felek felismerését kizáró mód on és csak hat hónappal az ítélet meghozatalát követően. Bízom benne, hogy
