Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - A választottbíráskodásról szóló határozati javaslat általános vitája - DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2336 Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Vitányi István képviselő úr. Parancsoljon, képvi selő úr, öné a szó. DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon több keleteurópai országhoz hasonló módon a szocialista állami berendezkedés miatt a kereskede lmi választottbíráskodás nem tudott olyan térnyeréshez jutni a XX. században, mint NyugatEurópában, illetve az Európán kívüli világ számos államában, azonban tévedés lenne azt gondolni, hogy Magyarországon a választottbíráskodás nem rendelkezik jelentős h agyományokkal. Mindez olvasható Boóc Ádám 2008ban megjelent PhDértekezésében. Állítása alátámasztása céljából Szent István király II. decretumának 16. cikkére utal, amely már említi a választottbírák fogalmát, és azokat nem rendes bíráknak, hanem egyezte tőknek, békéltetőknek nevezi. Lényeges jogtörténeti mozzanat az 1868. évi LIV. törvénycikk, amelynek 499501. §ában és 345. §ában került kimondásra az, hogy a választottbírósági szerződésben konkrétan meg nem nevezett bíró esetén az ellenfélnek kell megj elölnie választottbíráját, amelynek hiányában a másik fél a rendes bíróság útján kérheti a választottbíró kijelölését. Itt tehát már kifejezetten tetten érhető a választottbíró megválasztására vonatkozó szabályozás, mely előtérbe helyezi a felek rendelke zési jogát azzal, hogy amennyiben e joggal valamelyik fél nem él, úgy helyette a rendes állami bíróság fogja elvégezni e feladatot. Lényeges kiemelni, hogy a polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1868. évi LIV. törvénycikk igen széles hatáskörrel szabá lyozza a választottbíráskodást, hiszen a rendelkezések szerint a felek - a telekkönyvi, hitbizományi, házassági ügyek, továbbá távollévő vagy gyámság, gondnokság alatt álló személyek kivételével - kölcsönös szerződés folytán választottbíróságra bízhatták peres ügyeik eldöntését. A kivételeket tekintve a hagyomány folytatása tetten érhető, hiszen a polgári perrendtartásról szóló törvény hetedik részébe tartozó, személyi állapotot érintő ügyek esetében a jövőben sem lehet majd kikötni választottbíróságot. A II. világháborút követően - a megváltozott gazdaságitársadalmi körülményekre is figyelemmel - a választottbíráskodás, a nemzetközi választottbíráskodás szerepe igen leszűkült a magyar joggyakorlatban. Az 1980as években azonban a választottbíráskodással kapcsolatban jelentős fejlődésre került sor. (10.00) A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 18. paragrafusa lehetővé tette, hogy a felek kikössék a választottbíróság eljárását a társaság tagjai között a társasággal kapcsolatos jogvitákban, továbbá hasonló tartalmú rendelkezés szerepelt a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvényben is. A jelenleg hatályos választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvényt a magyar parlament 1994. november 8án fogadta el, és 1994. december 13én lépett hatályba. A választottbíráskodás a polgári per elsődleges alternatívája. Ahhoz, hogy ez valójában így legyen, megfelelő alapul szolgálhat az előttünk fekvő, a választottbíráskodásról szóló T/15361. számú törvényjavaslat elfogadá sa. Tisztelt Ház! A tavalyi évben rekordmennyiségű külföldi működő tőke érkezett Magyarországra. Ahhoz azonban, hogy versenyképességünket növelni tudjuk és a régió országai között is a legvonzóbb célpont lehessünk a beruházások számára, az alternatív igazs ágszolgáltatás területen is lépnünk kell. Érdemes elolvasni a Magyar Tudományos Akadémia 2015ben megjelent tanulmányát, amely a választottbíráskodás helyzetét értékeli Magyarországon. A választottbíráskodás előnyei között említi a semlegességet, a speciá lis szakértelmet, a gyorsaságot, a rugalmasságot, a bizalmasságot és
