Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 4. csütörtök (219. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2304 Köszönöm szépen, elnök úr. Megszokhattuk már itt az Országházban, hogy ha oktatással foglalkozó törvényekről van szó, akkor ellenzéki képviselők minden alkalmat m egragadnak, hogy a törvényjavaslatban szereplő állításokat csúsztatva, félremagyarázva politikai célokra használják ki az oktatási törvények tárgyalását. Egy példával támasztom alá az állításomat, mert nem szeretek levegőbe beszélni. Az előttem szóló MSZPs képviselő asszony azt mondta, hogy esztelenül nyugdíjaztuk a pedagógusokat, ezzel is előidéztük a pedagógushiányt, de ez nem így van. Pontosan tudom, hogy csak a hiányszakmákban dolgozó pedagógusok minden kedvezményt, minden engedményt megkaptak, ott vis zont, ahol bizonyos szakmákban túl sokan voltak és nagyon sokan végeztek, annak érdekében, hogy a fiatal pályakezdők munkát kapjanak, ott amikor elérték a nyugdíjkorhatárt, akkor küldtük őket nyugdíjba. Nos, ezek a csúsztatások olyan célt szolgálnak, hogy minden eszközt megragadjanak, hogy a FideszKDNP oktatáspolitikáját hamis és rossz színben tüntessék fel, ez ellen, úgy gondolom, föl kell emelnünk a szavunkat az igazság nevében. Azt is megszokhattuk már, hogy a Pedagógusok Szakszervezete ilyenkor a sztrá jkbizottság összehívásával fenyeget. Ez történt most is. Itt van előttem a Pedagógusok Szakszervezete elnökének levele, amelyet több címzettnek elküldött, így a mi frakcióvezetőnknek is, és jelezte, hogy kezdeményezi a sztrájkbizottság összehívását, holott egy olyan törvényjavaslatról van szó, amelyet nagyon fontos szakmai testülettel, jelesül az oktatási kerekasztallal és annak tagjával, a Nemzeti Pedagógus Karral nemcsak hogy megbeszélt formálisan, hanem egyenesen néhány passzusát az ő javaslatukra terjes ztette be az oktatásért felelős miniszter. (19.50) Akkor most kérdezem, miért akar sztrájkolni a Pedagógus Szakszervezet? Ki az ebben az országban, aki az olyan szakmai kérdésekhez alaposabban ért, mint például a pedagógusok foglalkoztatási kérdése. Ha egy szer ők javasolnak egy szakmailag megalapozott javaslatot, a Pedagógus Szakszervezet milyen alapon hirdet sztrájkot? Persze szíve joga, a törvények ezt megengedik. Csak arra szerettem volna rávilágítani, hogy a laikusokat - ha egyáltalán vannak ilyenek, ak ik ilyen késői órában követik még az országgyűlési közvetítéseket - ne tévesszék meg ezek a hamis állítások vagy esetleg majd a későbbi sztrájkfenyegetés. Egy nagyon megalapozott, nagyon végiggondolt, az oktatási kormányzat távlati gondolkodásába illeszked ő törvényjavaslatot tárgyalunk most itt az Országgyűlésben. Én nem kívánok végigmenni ennek az összes pontján, hiszen egyrészt az államtitkár úr nagyon kimerítő és nagyon megbízható magyarázatot adott, és ezt a Fidesz szóvivője szintén ré szletesen értelmezte. Egykét mozzanatra szeretnék rámutatni azzal a magyarázattal kiegészítve, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt miért támogatja ezeket a javaslatokat, illetve a törvény egészét. Természetesen támogatjuk azokat a módosításokat, amelyek jo bb helyzetbe hozzák a felsőoktatás tanárait, így a fizetési fokozatba sorolásukat, vagy azt, hogy a tanársegédet, ha letette a doktori szigorlatát, három év múlva ki kell nevezni adjunktusnak. Ez azt a méltatlan helyzetet orvosolja, ami eddig a felsőoktatá sban általános volt, hogy nem volt ilyen kötelezettsége a munkáltatónak. Ezt csak helyeselni lehet. Az oktatási kormányzatnak hosszú évek óta egyértelmű törekvése, hogy ne hagyja azt, hogy ellenőrizetlenül, a szabályok be nem tartásával menjenek ki pénzek és történjék az intézmények működtetése. Ebbe a koncepcióba illik az, hogy az ösztöndíjakat nyilvántartja egy idő óta az Oktatási Hivatal. Csak helyeselni tudjuk, hogy a közszolgálati ösztöndíjas és a magyar állami ösztöndíjas hallgatók nyilvántartása is e gységes rendszerben történik, amire bizony azért van szükség, hogy a törvényben meghatározott határidőn túl senki ne vehessen fel állami ösztöndíjat, ne költhesse az adófizetők pénzét, hiszen a költségvetés ebből áll össze. Egyetértünk a szenátus négyévenk énti megújításával, ez megfelel a demokratikus alapelvnek, és egyetértünk azzal is, hogy a szenátus felelősségét a törvény kijelöli a tanárképzés intézményi koordinációjára. A 2011ben megalkotott nemzeti felsőoktatási törvény rendelkezett a tanárképzés
