Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 4. csütörtök (219. szám) - Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2286 és ez valószínűleg a jéghegy csúcsa, 12 millió forintot reklámra, amiből összesen kettő cikket sikerült megírni vagy meg szülni. Hát, ennél még a közmédia is jobban dolgozik mostanság. Ha ezt most rábíznák a Ripost, az Origo, a 888 és egyéb médiaszentháromsági triumvirátusra, akkor lehet, hogy több cikket tudnának gyártani belőle, mint annak idején ebből gyártottak. Össz egezve tehát azt lehet elmondani, hogy az EESZT bár borzasztóan nagy lehetőséget jelent, nagyon fontos a rendszer szempontjából, de úgy gondolom, hogy egy következő kormányzatnak vagy a jelenlegi kormányzatnak is elsődlegesen fontos szerepe legyen, hogy fe ltárja adott esetben azokat a visszaéléseket még elévülési időn belül, amelyek az EESZT rendkívül fontos munkáját korábban lerontották. A tippjeim azok, hogy a multinacionális telekommunikációs társaság környékén kell keresni a problémákat. Én a magam rész éről folyamatosan járok ennek utána, pontosan azért, hogy derüljön ki, hogy miért kell egy évvel később bevezetni vagy miért kellett erre egy évet várniuk a magyar felhasználóknak, hiszen hiszek abban és tudom azt, hogy ez a rendszer nemcsak hogy biztonság os, nemcsak hogy jól fog működni és jól kell hogy működjön, hanem összességében nagyon nagy hasznot fog jelenteni a magyar egészségügynek, hiszen rengeteg olyan betegútrövidülést, rengeteg olyan sok adatot fog tartalmazni, amely adatból a modern egészségü gyi technológiát felhasználva tökéletes képet fogunk látni és tökéletes képet fogunk kapni arról, hogy milyen Magyarországon a betegút, milyen a magyar betegek szokása, és hova tudjuk őket eljuttatni úgy, hogy a lehető legkisebb költséggel járjon az ő egés zségügyben való részvételük. Tehát összességében egy költséghatékony egészségügyet tud támogatni, éppen ezért veszem komolyan azt, hogy az EESZTvel majd foglalkozni kell. A másik kérdés, és remélem, hogy államtitkár úr tartja esetleg azt a szokását, hogy beszáll annyiban a vitába, amit nem vitának és nem provokációnak szánunk, hanem pár olyan kérdést fogalmazunk meg, amire jó lenne választ kapni: ez a jogvédelmi szolgálat átalakításával kapcsolatos. Én azt értem, hogy az OBDK, ami talán 2012ben került fel állításra, most beolvadt, és az EMMInek lényegében egy önálló szerveként működik. (18.30) Itt két kérdés merült fel. Maradte ugyanaz a főigazgató, tehát továbbra is Novák Krisztina asszony a főigazgatója vagy vezetője ennek a szervnek? Látom a bólogatásb ól, hogy igen. És miért volt szükség arra, hogy helyettes államtitkári fizetést kapjon? Lehet, hogy ez technikai kérdés. A harmadik pedig, hogy csökkente vagy növekedett a személyi állomány az OBDKból a most már jogvédelmi szolgálatként létrehozott szerv nek. Ezen felül mi indokolja azt, ami a 31. §ban van? Ugye, itt az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényre többszörösen visszautaló szabályba foglaltuk bele azt, hogy egészségügyi hatósági ellenőrzési tevékenységet lehet végezni. Ez egy nagyon hosszú pont, gyógyfürdők és több helyszíni szemle tartozik alá. Mondom, ez a 31. §ban van; itt annyi történt, hogy a 2017es alkalmazhatóságot 2019re halasztottuk el. A kérdés szintén arra vonatkozik, hogy a halasztásnak mi az oka. Tárgyi, személ yi vagy más oka van annak, hogy nem 2017től, hanem 2019től lehet ezeket az ellenőrzéseket végrehajtani? Holott egyébként, amiket belefoglaltunk ellenőrzéseket, nagyon fontos közegészségügyi feladatokat takarnak. A másik a patikaliberalizáció elleni fellé pés. Napnál is világosabb, hogy a jogutódlás a patikában nagyon komoly problémát takar. Itt kettős, egymással viaskodó felfogás van bennem is. Mert egyrészt van egy multi érdek, ez jól látszik, ahol egy szimplán gazdasági és tőkefelhalmozási érdek van. Ter mészetesen mindenki szeretné a tőkéjéből a legnagyobb hasznot majd kihozni. De a liberalizálás elleni lépéseknél van egy olyan oldal is, ami viszont, ha úgy tetszik, a patikusdinasztiák ellenpólusa. Hiszen nem minden családban alakult úgy, hogy akik patiku sok voltak sok generáción keresztül, a gyermekek adott esetben maguk is gyógyszerészek lettek. Innentől kezdve viszont náluk a jogutódlás, és többen megkerestek ezzel, ezt a problémát veti fel, hogy ha a szülők patikusok voltak, ezt a vagyoni vagy akár jöv edelemteremtő képességet nem fogják tudni átadni, hagyományozni, hiszen őket is sarokba szorítja ez a tulajdoni szabály. És teljesen mindegy, hogy itt
